474 A ZSIDÓ TANÁCS
befejeződött a deportálás, fogadta az áttért zsidók küldöttségét. Az ülés egyik eredménye az volt, hogy a háromtagú küldöttség (Török, Somló Endre és Sebestyén András) működésiszabályzat-tervezetet dolgozott ki egy megalakítandó Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetsége számára. 153 A 28 cikkelyből álló tervezetet másnap adták át Takátsnak egy kísérőlevéllel együtt, amelyben Török és társai azt kérték, hogy mivel az áttért zsidók már nem tartoznak a Magyarországi Zsidók Országos Szövetsége Ideiglenes Intézőbizottságához, az egyházak kívánságának megfelelően mentesítsék őket a sárga csillag viselése alól.154
Július 11-én Török a működésiszabályzat-tervezet egyik példányát elküldte Ravasz László püspöknek. Ugyanezen a napon azonban mind Blaskovich, mind Takáts arról tájékoztatta Törököt, hogy mivel a külön szervezet létrehozásához kormányrendeletre van szükség, az áttért zsidókkal kapcsolatos kérdésekkel a Zsidó Tanács külön részlege fog foglalkozni. Az egyházak, a Jó Pásztor Misszió, valamint a Szent Kereszt Egyesület vezetői nem tántorodtak el attól az elhatározásuktól, hogy az áttért zsidókat kivonják a Zsidó Tanács hatásköréből. A kormányzati jogi akadályt július 12-én távolították el, amikor Jaross azt ajánlotta a minisztertanácsnak, hogy módosítsák a Zsidó Tanács létrehozására vonatkozó rendeletet, s így tegyék lehetővé a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetségének létrehozását, amely hasonló feltételek mellett védelmezné és mozdítaná elő a keresztény zsidók érdekeit, mint amelyek a Zsidó Tanácsra vonatkoznak.155
Az új szervezetet létrehozó rendeletet július 14-én hozták,156 s egyúttal Jaross kinevezte Ideiglenes Intézőbizottságának tagjait is. Ezek: dr. Auer György, Sebestyén András, Antal Sándor, Rózsa Pál, dr. Kádár Mihály, Török Sándor, Tamás Elemér, Somló Endre és Balassa Sándor.157 Auert választották meg elnöknek, Törököt pedig alelnöknek, de a szövetség tényleges vezetője Török maradt.158 Mihelyt megnyíltak a szövetség irodái a Vörösmarty utcai Skót Misszió épületében, vezetői kapcsolatot kerestek a keresztény egyházak laikus és vallási vezetőivel, köztük Radvánszky Alberttal, a felsőház alelnökével és az evangélikus egyház egyetemes egyházi és iskolai felügyelőjével, s köszönetet mondtak támogatásukért, egyben további segítségüket kérték.159
Az új szövetség létrejötte után az áttértek számos szervezete kérte felvételét, valamint azt, hogy mentesítsék őket a Zsidó Tanács joghatósága alól. Ezek közül a szervezetek közül a legfontosabb a Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezetek és a Krisztus-hívő zsidók voltak. Kérésüket Török szervezete teljes mértékben támogatta.160
Július vége felé a Keresztény Zsidók Szövetsége hosszú
beadványt in-. tézett Jarosshoz, amelyben segítségét kérte a tagjait érintő
néhány fonto-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham474.pdf
Az egész kötetet lásd: