A ZSIDÓ TANÁCS 463

meggyőzni Magyarország új náci urait, hogy végső céljuk - az ország megszabadítása az itt élő zsidóktól - megegyezik a zsidó vezetőkével, akik nem kívánnak Magyarországon maradni, inkább a megteremtendő zsidó hazába akarnák menni. Ezért nem is kell deportálni a zsidókat, mert a háború után amúgy is kivándorolnának.¹⁰¹

Berend beválasztása a Tanácsba, állítólag a vidéki hitközségek képviseletében, szemmel láthatólag már az április 19-i 1520/1944. sz. kormányrendelet előtt eldöntött tény volt. A népbíróság előtt tett vallomásában elmondta, hogy a pécsi Gestapo-egység röviddel április 17-i (állítólag a BBC hallgatása miatti) letartóztatása után szabadon bocsátotta, mert kihallgatójának megmutatta Bosnyák levelét, azt bizonyítandó, hogy a Zsidó Tanács tagjának van kiszemelve.¹⁰² Az a tény, hogy gyorsan szabadon engedték, továbbá hogy szabadon utazhatott, miközben gyakorlatilag minden zsidót szigorú korlátozásoknak vetettek alá, sokak számára azt igazolta, hogy lepaktált a németekkel. Hogy Berend valóban részt vett a Tanács átszervezésének előkészítésében, az abból a két levélből is kiderül, amelyet Endrének küldött, még május 8-i hivatalos kinevezése előtt. A leveleket felhasználták a háború után, amikor vádat emeltek ellene. Egyebek között ezt írta Endrének:

Igénybevételem esetén, teljesen új (nem levitézlett plutokratákból), értelmes fejű zsidókból (rabbi, tudós, jogász stb.) kialakítanám a MAZSIOSZ vezérkarát amellyel aztán lehetne dolgozni, úgy, hogy a háború végére - Szent Ber-talan-éjszaka és egyéni tragédiák ezre nélkül - lelkileg is „reisefertiggé" tennők az „izr. hitfelekezetű magyar állampolg." és fajilag hozzájuk tartozók milliós tömegét. Azonos a célom a Méltóságodéval, a „magyar-zsidó" együttélést még a háború tartama alatt úgy elválasztani, hogy azt soha többé összeforrasztani ne lehessen, hogy csak egyetlen megoldás maradjon hátra, mint 3279 évvel ezelőtt Egyiptomban: az exodus, a végleges elvonulás.¹

Noha Endre nem válaszolta meg ezeket a leveleket, közvetve a háború után mégis nyugtázta őket, ugyanis amikor az amerikai hatóságok 1945 júliusában kihallgatták, Endre azt vallotta, hogy „a zsidók különválasztását és az országból való kiszállítását a szigetvári rabbi javasolta. Nekem az volt az álláspontom, hogy legyen a zsidóknak is hazájuk; e nézetemben a szigetvári rabbi is osztozott."¹⁰⁴

A magyarországi zsidóság hagyományos vezetői meglepetéssel és döbbenettel fogadták Berend kinevezését a Zsidó Tanácsba. Megütközéssel fogadták körükben a fiatal vidéki főrabbit, aki azelőtt semmilyen felekezeti vagy cionista szervezetben nem működött. A meglepődést hamarosan aggodalom és szorongás váltotta fel, amikor tudomást szereztek Berend és Bosnyák kapcsolatáról. A korszak szélsőségesen veszélyes körülményei között rövidesen hitelre talált az a híresztelés is, hogy más jobboldaliakkal, köztük talán még Endrével is kapcsolatban áll.¹⁰⁵

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham463.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/