402 A ZSIDÓ TANÁCS
hogy a kitérés nem változtat a zsidók helyzetén, s nem jelenthet előnyt azokkal szemben, akik ragaszkodnak a hitükhöz. Úgy látszik, abban is egyetértettek, hogy kívánatos a zsidók eltávozása Magyarországról. Nincs arra bizonyítékunk, hogy Berend hivatalosan bármelyik cionista csoport tagja lett volna,95 Bosnyák és környezete mégis hajlott arra, hogy a cionizmus szószólójának tekintse, s mint az összes többi cionistát, őt is arra biztatták, hogy a zsidók kivándorlásának szükségességét hangoztassa. Ebből a szempontból a magyar antiszemiták álláspontja megegyezett a német nemzetiszocialistáknak a végleges megoldást megelőző nézeteivel. A nácik szintén a cionistákat pártfogolták (akik szerint zsidó nemzeti politikai tudat kialakítására van szükség) a hagyományos asszimüánsokkal szemben (akik következetesen hazafias álláspontot foglaltak el).96
Ideológiai előítéleteitől vezérelve Bosnyák a német megszállás előtt gyakorlatilag éppoly tevékeny volt, mint utána, jóllehet tevékenységének jellege természetszerűleg megváltozott. A megszállás előtt különösen az volt a célja, hogy feltárja a zsidók differenciált kezelését, és hogy felvilágosítsa a szélsőjobb képviselőit, köztük Bosnyákot a Talmudra. vonatkozó nézeteik „téves" vagy „torz" voltáról. Afféle keresztes hadjáratot indított, hogy lebeszélje őket a Talmudnak Luzsenszky Alfonz gróf által kialakított értelmezéséről.97 Luzsenszky, sok-sok antiszemita könyv és röpirat, így a nagy port felvert Talmud magyarul szerzője nemcsak a magyar antiszemita mozgalmak és pártok, hanem a más országokban, így a Harmadik Birodalomban működők számára is bevett propagandisztikus hivatkozási alapnak számított.98
Ami a zsidók differenciált kezelését illeti, Berend, aki tábori lelkész is volt, különösen a munkaszolgálatban tapasztalt egyenlőtlenségeken akadt fenn. 1940 decemberében például, amikor a munkaszolgálat még viszonylag új és eléggé elviselhető intézmény volt, beadványt juttatott el a honvédelmi minisztériumba, amelyet rajta kívül Gyenes Imre és Fried László, két pécsi munkaszolgálatos is aláírt. A beadvány azokra az egyenlőtlenségekre mutatott rá, amelyek a gazdag, kitért zsidók kedvezményeiből fakadtak.99
Berendet megszállás előtti tevékenysége és jobboldali
kapcsolatai -melyek a zsidó hitközség előtt nem voltak ismeretesek - alapján
nevezték ki az újjászervezett Zsidó Tanácsba. Állítása szerint, korábbi
kapcsolatait kihasználva, ő kereste fel Bosnyákot, amikor megtudta, hogy a
magyar antiszemita vezetőt a belügyminisztériumba helyezték. Továbbá hogy a
magyar szuverenitás megőrzése volt a célja, amikor Bosnyákkal együtt magyar
alapítású szövetséggel akarta felváltani a németek által kinevezett Zsidó
Tanácsot. Ezzel állítólag az volt a célja, hogy a zsidókérdés kezelése a
németek kezéből a magyarok kezébe kerüljön át.100 Arról szándékozott
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham462.pdf
Az egész kötetet lásd: