46 A KONSZOLIDÁCIÓTÓL AZ „ELŐFASIZMUSIG"
elnök megtartotta magának. A kabinet mindenekelőtt a kormánypárt vezéralakjaiból tevődött össze, de Magyarország történelmében első ízben fordult elő (leszámítva természetesen Kun Béla kormányát), hogy egyetlen főrend sem kapott helyet benne. Gömbös korábbi társai közül jo néhányan csalódást éreztek, így Eckhardt és Ulain, akik szélsőjobboldaliakból álló kormányt képzeltek el.
Az új miniszterelnök első hivatali ténykedései nagyjából megfelelnek a Horthy- és Bethlen-kör várakozásainak. Mértéktartóan járt el, és méltányolták benne azt is, hogy a zsidókérdésben szemmel láthatólag változtak érzelmei, sőt közeledni is igyekezett a zsidó közösséghez. Az október 6-án meghirdetett kilencvenöt pontos új kormányprogram a zsidóságot nem is említette, s a hangsúlyt azokra a rendkívüli gazdasági és pénzügyi intézkedésekre helyezte, amelyek a válság leküzdése végett látszottak szükségesnek. Gömbös közeli barátját, az elkötelezett jobboldali beállítottságú Barosst kérte meg, hogy teremtsen kapcsolatot a zsidóság hivatalos vezetőivel. Hamarosan létre is jött egyfajta modus vivendi a neológia vezetése és a titkos hazafias egyesületek fedőszerve, a TESZ (Társadalmi Egyesületek Szövetsége) között. Mint Macartney írja:
A jegyzőkönyvet egyfelől Baross és Szörtsey, a TESZ elnöke és alelnöke, másfelől a hitközségi elnök Stern és alelnöke, Szántó írta alá. Ebben leszögezték, hogy a neológ zsidóság „elismeri és helyesli Gömbös haladó politikáját", Gömbös pedig ígéretet tett, hogy politikájával nem okoz anyagi kárt a zsidóságnak, és nem alkalmaz erőszakos módszereket velük szemben.30
Gömbös a maga részéről tartotta magát az egyezséghez. Nem kezdeményezett antiszemita törvényeket, és miként a tények tanúsítják, gazdaságpolitikája nagy általánosságban meglehetősen kedvező volt a „merkantil" érdekek szempontjából. Ha meggyőző nem is volt, de mindenesetre feltűnést keltett, ahogy bemutatkozó beszédében október 11-én az alsóházban a zsidókérdésről nyilatkozott. Hírhedett antiszemita múltjára célozva kijelentette:
A zsidóságnak pedig nyíltan és őszintén azt mondom: revideáltam álláspontomat. A zsidóságnak azt a részét, amely sorsközösséget ismer el a nemzettel, éppen úgy testvérnek kívánom tekinteni, mint magyar testvéreimet. Én láttam a háborúban zsidó hősöket, ismerek olyanokat, akiknek arany vitézségi érmük van, és tudom, hogy bátran és vitézül verekedtek. És ismerek vezető zsidó férfiakat, akik velem együtt imádkoznak a magyar sorsért, és tudom, hogy a zsidóságnak azt a részét, amely nem akar vagy nem tud beleilleszkedni a nemzet társadalmi közösségébe, elsősorban ők fogják elítélni.31
Több nyilvános alkalommal beszélt arról Gömbös, hogy a
zsidóknak nincs félnivalójuk, a magyar kormány őrködni kíván a törvényes rend
és polgárainak biztonsága fölött, tekintet nélkül arra, hogy melyik feleke
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham46.pdf
Az egész kötetet lásd: