A ZSIDÓ TANÁCS 457
násban, élelmezésben és fizetségben részesülnek, mint más munkások", és meg fogják „védeni" őket.68
Érdemes megjegyezni, hogy a Központi Zsidó Tanács április 6-i felhívása a „magyar hatóságokra" hivatkozik, mint arra a hatalomra, amely a Tanácsot kinevezte, és amelynek utasításait végre kell hajtania. Minden bizonnyal feltételezhetjük, hogy a Sonderkommando és legfőbb magyar támaszai, Baky, Endre, Hain és Koltay akkorra már megegyeztek a végleges megoldás részleteiben, s taktikai okokból úgy döntöttek, hogy a zsidóügyeket névleg a magyar hatóságok hatáskörébe vonják. Ezzel természetesen azt is el akarták érni, hogy a zsidóellenes intézkedések vonzóbbá váljanak a magyar szervek számára, amelyek most már részt vettek végrehajtásukban, s általában elfogadhatóbbá váljanak a magyar közvélemény előtt.
A német és magyar hatóságok által foganatosított intézkedések kísértetiesen emlékeztettek azokra, amelyeket a nácik korábban Európa más részein alkalmaztak. Hogy az igazságot eltitkolják, a zsidó vezetőket arra kényszerítették, hogy továbbra is ébren tartsák tömegeikben a hamis biztonságérzetet. Április 13-án Stern Samu „Dolgozz és ne csüggedj!" címmel felhívást adott ki, amelyben értesítette a zsidóságot, hogy „az illetékes hatóságok minden utasítását, rendelkezését, rendeletét és parancsát haladéktalanul, pontosan, panasz és zúgolódás nélkül kell teljesíteni". Arról is tájékoztatta őket, hogy a Központi Zsidó Tanács most építi ki szervezetét, „és így még behatóbban és még nagyobb odaadással lesz módja a reá háruló kötelességeket teljesíteni"69. Ezzel egybehangzóan dr. Hevesi Ferenc főrabbi, elődei hazafias hagyományait követve, felszólította a zsidókat: „Imádkozz mennyei Atyád színe előtt magadért, családodért, gyermekeidéit, de legelsősorban és mindenekfölött magyar Hazádéit! Hazaszeretet, kötelességteljesítés és imádság legyen életed vezérfénye! Kövesd világosságát, és veled lesz az Isten!"70
Dr. Boda Ernő, a Pesti Izraelita Hitközség
elnökhelyettese, egyúttal a Tanács tagja, aki az Eichmann-nal március 31-én
folytatott tárgyalás jegyzőkönyvét vezette, a zsidókhoz intézett felhívásában
akaratlanul is Eichmann néhány elgondolását ismételte meg. „A törvény
szava" c. felhívás arra emlékeztette a zsidókat, hogy népük nemcsak az
írás, hanem a törvény népe is, „és ezért gondolkodás és latolgatás nélkül alá
kell vetnünk magunkat a legszigorúbb intézkedéseknek is". Felszólította a
zsidókat, hogy „bízzanak vezetőikben, azoknak rendelkezéseit fogadják azzal a
tudattal és megadással, hogy a vezetőket a legszigorúbb intézkedésekben is
testvéri szeretet vezeti". Hogy a zsidók ismerjék a rájuk vonatkozó
törvényeket és utasításokat, Boda hangsúlyozta, hogy mindenki fizesse
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham457.pdf
Az egész kötetet lásd: