A ZSIDÓ TANÁCS 455
akik rögtön otthagyták Síp utcai állásukat és ügyfeleiket. Az átállást az a hit táplálta, hogy az új központok új és nagyobb lehetőséget teremtenek a személyes biztonságra és mindenekelőtt a kivándorlásra.
A hitközségi működési szabályzatot, amely a Tanács különböző ügyosztályainak feladatait szabta meg, és amelynek a tervek szerint az egész zsidó közösség életét szabályoznia kellett, a Tanács jogászai és igazgatási szakértői az Eichmann-nal folytatott tárgyalás után néhány nappal készítették el. A szabályzatot hosszú vita után hagyta jóvá a Tanács, és az gyakorlatilag a Horthy-rendszer bukásáig, 1944 októberéig érvényben maradt. A történelem iróniája, hogy a széthúzó, tagolt és egymással szemben ellenséges zsidó hitfelekezetek végül is náci felügyelet alatt egyesültek. Ez a „Danaidák ajándéka", ahogy Munkácsi nevezi, a magyarországi zsidóság szervezedenségét tükrözte a megszállás előtt, többek között azért is volt olyan könnyen manipulálható. Különös módon a különböző hitközségi és cionista szervezetek vezetői még a németek megkívánta szervezet megteremtése idején is a funkciók elosztásán marakodtak. Kahan Niszon közbenjárt Freudigernél, hogy a cionisták kapják a vidéki ügyosztályt és a tájékoztató irodát. Freudiger ezt el is intézte, mert úgy gondolta, azután, hogy a németek elszigetelték egymástól a hitközségeket, csak a cionisták képesek kapcsolatot tartani a vidéki zsidósággal.65
A szervezeti alapokmány tervezetét április 4-én adták át Eichmann-nak, aki, miközben már végső formába öntötte a megsemmisítés tervét, két nap múlva jóváhagyólag visszaadta.
Eichmann gépies jóváhagyását megszerezve, a Tanács tagjai, akik nem vették észre, hogy pusztán társasjátékot játszanak velük, levelet küldtek az összes fontosabb Zsidó hitközség elöljáróinak, amelyhez egy 18 pontos kérdőívet is csatoltak. A vészjósló levél szövege ez volt:
A Magyar Zsidók Központi Tanácsa a felsőbb hatóságoktól
utasítást kapott, hogy a magyar zsidóságot országosan szervezze meg, éspedig
akként, hogy a Budapesten székelő Központi Tanácstól kapott utasításokat az
egyes vármegyék székhelyén lévő hitközség elnöke, ha pedig két hitközség van,
akkor mind a két hitközség elnöke vegye át, és azokat felelősség mellett hajtsa
végre. Az illető vármegyék zsidóságának érdekeit a hatóságok előtt ugyancsak a
vármegyék székhelyén lévő hitközség, illetve a hitközségek elnökei képviselik.
Felhívjuk figyelmét arra, hogy a Budapesten székelő Magyar Zsidók Központi
Tanácsa a felsőbb hatóságoktól kapott utasításokat hajtja végre, és azoknak
azonnali és tökéletes végrehajtásáért a Tanács tagjai saját személyükben a
legmesszebbmenő következmények terhe mellett felelősek. Ugyanaz a felelősség
terheli azt a személyt is, aki a Központi Tanácstól kapott utasításokat nem
teljesíti, aminek az egész magyar zsidóság sorsára végzetes hatása lehet. A
szervezésre vonatkozó további utasításainkat elnök úrnak rövidesen meg fogjuk
küldeni. Jelen levelünkben foglaltaknak forduló postával való igazolását
kérjük.66
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham455.pdf
Az egész kötetet lásd: