454 A ZSIDÓ TANÁCS
lakáshivatalában dolgozott, amely a Zsidó Tanács ügyosztályának alapjául szolgált.61
A kitértek ügyosztályát a kikeresztelkedett zsidók ügyeinek intézésére hozták létre, akiket a németek a Zsidó Tanács hatáskörébe utaltak. Az osztály rövid életű volt, mert miután a keresztény egyházak képviselői panaszt nyújtottak be amiatt, hogy a németek zsidóként kezelik a kitérteket, egy új szervezet, a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetsége hatáskörébe kerültek át.62
Állandóan nagyszámú zsidó jelentkezett a hitközség székházában panaszaival, és hogy tájékoztatást kapjon - az ő érdekükben rövidesen tájékoztató irodát hoztak létre. Később, a nyár folyamán ebben az irodában állították össze, cionista irányítás alatt, az ún. Kasztner-csoportot.63
Az idő előrehaladtával rettenetesen megnövekedtek a különböző osztályok munkaterhei. Híre ment annak, hogy a zsidó vezetők kérésére a Gestapo valóban szabadon engedett néhány embert; erre sok ezer zsidó vette ostrom alá a Tanács székházát különböző egyéni kedvezményekért. Néhányan azt szerették volna, ha a központi szervezet megkeresi hozzátartozóikat; mások arról akartak megbizonyosodni, hogy internált családtagjaik vagy barátaik megfelelően vannak elszállásolva és ellátva; ismét mások a lakásuk elvételéből eredő igazságtalanságért akartak elégtételt venni, vagy utazási engedélyt akartak szerezni. Egyre több üldözöttet érdekeltek a kikereszteíkedés lehetőségei - így reméltek megmenekülni az üldözéstől.
Ennek következtében óriási mértékben emelkedett a Zsidó Tanács különböző osztályain alkalmazott tisztviselők és irodai alkalmazottak száma. Sokan önként vállaltak feladatot, azt remélvén, hogy a Tanáccsal kapcsolatba kerülve, s ezáltal a Tanács „védelmét" élvezve^ könnyíteni tudnak saját sorsukon. Néhányan fáradhatatlanul és odaadóan dolgoztak üldözött hittestvéreik érdekében; mások a háború előtti időszak bürokratikus hagyományaihoz ragaszkodtak. Egyesek azonban diktatórikus eljárásokat követtek, s a német és magyar hatóságokkal fennálló közvetlen kapcsolataikkal büszkélkedtek. De beépített ügynökök jelenlétét gyanítva, mindenkinek, a Tanács vezetőinek is, igen óvatosan kellett cselekednie.64
Noha egyfajta biztonságot még a deportálások Horthy által
július elején történt leállítása után is jelentett az, ha valaki a Tanácsnál
állt alkalmazásban, a szabadulás és a mentés új lehetőségeinek felbukkanásával
ennek vonzereje némileg csökkent. Létrejött a svájci hatóságok közreműködésével
az az iroda, amelyben bizonyos számú zsidó kivándorlási céllal névsorba
vétethette magát. Az új mentési központok nemcsak a fiatal ha-lucokzt
vonzották, hanem számos tanácsi alkalmazottat és önkéntest is,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham454.pdf
Az egész kötetet lásd: