A ZSIDÓ TANÁCS 451
hadbíróként vett részt a világháborúban, nagyapja pedig 48-as honvéd volt. A sárga csillag viselése a csőcseléket bátorítani fogja arra, hogy a zsidókat az Utcákon megtámadják és megszégyenítsék. Erre Eichmann kijelentette, hogy nem fogja tűrni a zsidóknak a sárga csillag miatt való bántalmazását, és ha ilyen eset előfordulna, jelentsék neki, majd ő el fog bánni a támadókkal.53
Meglepő, s egyszersmind tragikus, hogy a zsidó vezetők milyen hiszékenyen reagáltak Eichmann magyarázataira és ígéreteire: hiszen valamennyien, különösen pedig Stern ekkorra már nagyon is tisztában voltak a náci módszerekkel. Ahelyett, hogy hatékony óvintézkedéseket tettek volna, naivan hozzáláttak az Eichmann által javasolt formális szervezeti intézkedések végrehajtásához.
Tervek a hitközségi rendszer strukturális átszervezésére
Az elkövetkező néhány nap során, miközben a németek és magyar bé-renceik már végső formába öntötték a zsidók kifosztására és gettósítására vonatkozó terveiket - a deportálás előjátékát -, a budapesti zsidó vezetők végrehajtották a Krumey egyetértésével március 28-án hozott döntéseket, és teljesítették Eichmann március 31-i utasításait.
A magyar zsidók megszervezésére vonatkozó terveket dr. Munkácsi Ernő, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára dolgozta ki. Javaslatai szerint a Központi Zsidó Tanács megtartaná vezető szerepét, de munkáját a Budapesti Nagytanáccsal közösen végezné. A tervek szerint ez utóbbi 25-27 tagú lenne, s ők, valamint a tíz neológ és két status quo hitközség elnöke együttesen alkotnák az Országos Nagytanácsot. Mindkét nagytanácsnak csak tanácsadói joga lenne. Az országot tíz gyülekezeti vagy hitközségi kerületre osztanák, és az egyes kerületi székhelyek hitközségeinek elöljárói felelnek a Központi Zsidó Tanács utasításainak végrehajtásáért.
Munkácsi nemcsak a hitközségek igazgatására vonatkozó országos tervet dolgozta ki - részletes adminisztratív tervet készített a Központi Zsidó Tanács számára is. Ez kilenc osztály létrehozását irányozta elő -mindegyiket más feladatkörrel és más felelősséggel. Noha a változó követelmények nyomására kisebb változások történtek, a legtöbb osztály viszonylag változatlan formában működött egészen az októberi nyilaspuccsig.
Az elnöki ügyosztály volt messze a legfontosabb: feladata
a Központi Zsidó Tanácshoz érkező és általa kiadott utasítások végrehajtása
volt. Wislicenynek a Tanács vezetőivel április 20-án tartott tárgyalás során
tett javaslatával összhangban a Tanács ügyvezető titkárt választott, hogy
biztosítsa rendelkezéseinek azonnali és hatékony végrehajtását. A választás
Kohn Zoltánra, a Pesti Izraelita Hitközség tanfelügyelőjére esett. Noha
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham451.pdf
Az egész kötetet lásd: