A ZSIDÓ TANÁCS 447

nyilvánvalóan Freudiger Fülöp volt, aki csak néhány napja lépett személyes kapcsolatba Wislicenyvel, s a náci tiszt lefizetésével máris sikerült kiszabadítania fivérét a Rökk Szilárd utcai internálótáborból. A magyarországi zsidóság lehetséges sorsára vonatkozó nézeteit az ülésen szintén részt vevő Leimer Sándornak, a nagyváradi ortodox hitközség fejénekfejtette ki: „Nem hiszem, hogy ugyanaz a sors vár ránk, mint a lengyel zsidókra. Vagyonúnkról le kell mondanunk, sok fájdalomra és nélkülözésre kell felkészülnünk, de az életünkéit nem aggódom. Végül ez a háború is be fog fejeződni, s újból fogjuk kezdeni, mint 1919-ben."⁴⁷

Dr. Kahan Niszon, a cionisták képviselője a Központi Tanácsban sötétebb és profetikusabb hangot ütött meg: „Sorsunk nemcsak az anyagi romlás, még csak nem is testi és lelki kínok láncolata, emberi méltóságunk utolsó morzsáinak elvesztése, hanem a biztos fizikai megsemmisülés."**

Maga Leitner, Nagyváradra visszatérve, a legtöbb helyi vezetőhöz hasonlóan, inkább Freudiger álláspontját képviselte, s minden lehetőt megtett, hogy megnyugtassa a zsidó lakosságot, és eloszlassa az uralkodó pánikhangulatot.⁴⁹

A március 28-i ülés legtöbb résztvevője úgy vélekedett, hogy mivel a magyar hatóságok semmiféle segítséget nem hajlandók nyújtani, a zsidó vezetők a helyi SS-kommandókkal próbáljanak meg egyezkedni. Csak néhány küldött hangoztatta kétségeit ezzel az elgondolással szemben, és csak Munkács küldötte volt határozottan ellene. Javaslata szerint a zsidók tanúsítsanak passzív ellenállást - ezt a javaslatot azonban határozottan elvetették.⁵⁰

Az első tárgyalás Eichmann-nal

Uj székhelyén, a sváb-hegyi Majestic Szállóban Eichmann március 31-én fogadta először a Zsidó Tanács küldöttségét. Ekkorra már egy sor drasztikus zsidóellenes rendeletet hoztak, köztük a sárga csillag kötelező viselését elrendelőt. Ezernyi zsidó volt már letartóztatva és bebörtönözve Kistarcsán és másutt. Az ülés hivatalos jellegű volt, Boda Ernő gyorsírásos feljegyzéseket készített róla. Eichmann nézeteit és utasításait az alábbi jegyzőkönyv tartalmazza:

Pro memória, az 1944. március 31-én reggel 1/2 9-től 3/4 10-ig lefolytatott tanácskozásról a sváb-hegyi Majestic Szállóban.

Jelen voltak: a német hatóságok részéről Eichmann és Krumey Obersturaa-bannführerek, Wisliceny Hauptsturmbannführer és még egy német tiszt. A mi részünkről Stern Samu elnök, dr. Boda Ernő és dr. Pető Ernő elnökhelyettesek és dr. Gábor János ügyvéd.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham447.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/