446 A ZSIDÓ TANÁCS
Nyomatékosan felhívjuk mindenkinek a figyelmét arra, hogy mindezeket a rendelkezéseket a legszigorúbban és a leglelkiismeretesebben tartsa be. Csak ezeknek a rendelkezéseknek pontos követése szolgálhat biztosítékul arra, hogy a megengedett kereteken belül mindenki folytathassa polgári életét.
A Központi Tanács nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a Tanácsnak hatósági rendelkezés folytán történt felhívására tartozik a központban haladéktalanul megjelenni és rendelkezésre állni.
A Központi Tanács felhívásának megnyugtató hatását erősítette meg egy héttel később Groszmann Zsigmond főrabbi felhívása. Felszólította a zsidókat, hogy „jöjjenek a templomba", és ne hallgassanak „a csüggedők és csüggesztők szavára. A legilletékesebb helyről hangzott el, hogy senki és semmi sem fog téged megzavarni a vallási és hitélet gyakorlásában."43 A március 21-i jelenet, amikor a főváros zsidó vezetőit megnyugtatták, március 28-án a vidéki zsidó hitközségek vezetői számára is megis-médődött. A Központi Tanácsnak az ülésre szóló meghívását Stern aláírásával március 24-én küldték el. Ebben arról tájékoztatták a vidéki zsidó vezetőket, hogy a Központi Tanács március 20-a óta állandó érintkezésben van a német hatóságokkal, s ezek a hatóságok „a legnagyobb súlyt helyezik arra, hogy az ország izraelita lakossága pánikmentes hangulatban, nyugodtan folytathassa nemcsak magánéletét, hanem hitéletét, szociális és kulturális tevékenységét is". „Ennek elérése végett - folytatódik a meghívás - az egész országra kiterjedő hatáskörrel megalakult a Magyar Zsidók Központi Tanácsa, amely további, rangsorban utána következő szerv gyanánt az Országos Bizottság megalakítását fogja foganatosítani. Ezért vált szükségessé, hogy a bevezetőben jelzett tanácskozást megtartsuk. Nagyon kérjük, méltóztassék meghívásunknak okvedenül eleget tenni, mert a mai nehéz napokban az egész zsidóság sorsdöntő érdekei fűződnek a zsidóság kellő megszervezéséhez és a pánikmentes hangulat fenntartásához."44
A március 28-i tanácskozás délelőtt 11 órakor kezdődött a Pesti Izraelita Hitközség székházában. Ez volt a történelmi múltú magyar zsidó közösség utolsó országos ülése.45 Az SS-t Hermann A. Krumey képviselte, aki megismételte a korábban adott ígéreteket a németek szándékait ü-letően. Amikor dr. Reiner Imre, az ortodox hitfelekezet jogtanácsosa a megszállás első napjaiban letartóztatottak sorsa iránt érdeklődött, Krumey minden jelenlévőt megnyugtatott, hogy már tett lépéseket ebben az ügybén, de erőfeszítéseit eddig nem koronázta siker. Az ülésen Krumey egyetértésével arról döntöttek, hogy az átfogó hatáskörrel felruházott Központi Tanácson kívül országos szervezetet is létrehoznak.46
A tárgyaláson részt vevő zsidó vezetők magatartása és
hangulata változó volt. A megszállás kezdeti szakaszában a legoptimistábbak
egyike
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham446.pdf
Az egész kötetet lásd: