A ZSIDÓ TANÁCS 437
tőt a zsidó közösség felkészűledensége és atomizálódása, valamint a németek és magyar szövetségeseik túlereje láttán.
A Tanács tagjainak nyújtott kedvezmények
Elég valószínű azonban, hogy a németek politikájának és céljainak értékelésében a magyar zsidó vezetőket bizonyos fokig befolyásolták azok a kedvezmények, amelyekben az SS őket és családtagjaikat részesítette. Szokványos SS-módszer volt ez minden, náci megszállás alatt álló országban, mégpedig nemcsak a zsidó vezetőkkel, hanem a helyi tisztségviselőkkel szemben is. A nácik így nyerték el bizalmukat és együttműködésüket. A zsidók esetében ezek a kedvezmények elsősorban azt jelentették, hogy a vezetőket és legközelebbi családtagjaikat mentesítették számos zsidóellenes intézkedés hatálya alól. Ezek a kedvezmények azonban rendszerint átmenetiek voltak, mert mihelyt adott területen befejeződött a gettóba tömörítés és a deportálás, magukat a vezetőket is összeszedték, és ugyanolyan bánásmódban részesítették, mint a többieket. A náciknak nyilvánvalóan ez volt a szándékuk Magyarországon is, és vidéken így is jártak el. Horthynak a deportálás leállítására vonatkozó, 1944. július 7-i döntése azonban lehetővé tette, hogy a Központi Tanács vezetői és a budapesti zsidók elkerüljék vidéki társaik sorsát.
Egyszerre különös és meglepő, hogy a magyar zsidó vezetők, akik már sokat tudtak a nácik eljárásairól, ugyanúgy cselekedtek, mint a náci megszállás alatt álló Európában élő társaik, akiknek ilyen ismereteik még nem voltak.
A magyarországi zsidóság egyik első, a nácik által
kedvezményes elbánásban részesített vezetője óbudai Freudiger Fülöp volt.
Fivérét, Sámuelt a Gestapo március 21-én, kedden letartóztatta, és több más
tússzal együtt a Rabbiképző Intézet Rökk Szilárd utca 26. alatti épületébe
vitte, amely akkor Wisliceny ellenőrzése alatt álló SS-internáló-tábor volt.
Freudiger, akinek Stern semmiféle ígéretet nem tett, hogy a Tanács hivatalosan
közbenjár fivére érdekében, elhatározta, hogy maga veszi kezébe az ügyet, és
felkereste Wislicenyt az Astoria Szállóban, az Eichmann-féle különleges
alakulat akkori ideiglenes székhelyén. Tá-jékoztátta Wislicenyt, hogy fivére
letartóztatása miatt nem tud elmenni arra az ülésre, amelyet aznap délutánra az
SS a zsidó vezetőkkel tervezett. Wisliceny, aki rájött arra, hogy Freudiger
azon vezetők egyike, akikkel előző nap találkozott, biztosította arról, hogy
fivérét szabadon fogják bocsátani. Freudiger és Wisliceny kapcsolata a hét vége
felé szilárdult meg; az SS-vezető Kahan Niszonnal és Weiss Edith bárónővel
együtt meghívta, amikor visszatért váratlan pozsonyi utazásáról. Wisli-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham437.pdf
Az egész kötetet lásd: