434 A ZSIDÓ TANÁCS
dést az állandó szükséghelyzetek kívánalmai, amelyek olyan gyors döntéseket igényeltek, amelyeket egy nagyobb „döntéshozó" testület nehezebben hozhatott volna meg.
A döntések titkossága azonban a Tanács számos munkatársát keserítette el, akik nemcsak hogy nem bíztak ítéleteikben, hanem amiatt is nehezteltek, hogy közös felelősséget kell vállalniuk olyan döntésekért, amelyek meghozatalában nem volt részük. A legkiemelkedőbb „lázadó" Be-rend Béla és Stöckler Lajos volt, egyikük sem került be eredetileg a Tanácsba. A „triumvirátussal" ideológiai-politikai és társadalmi-vallási okok miatt szálltak szembe. Berend és Stöckler saját állításuk szerint a „védtelen" „kis zsidók" érdekeit próbálták képviselni és védelmezni; azokét, akik az ún. „sárga csillagos házakban" és a budapesti gettóban (lásd a 24. és 25. fejezetet) sínylődtek szemben a „kiváltságos" zsidókkal, akik közül sokan, kitérésük vagy a hatóságok nyújtotta mentesítés következtében, különleges helyzetet élveztek.12 A triumvirátus tagjait a vagyonos felső osztályok elitista beállítottságú képviselőinek tekintették.
Stern Samu magyarázata
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért vállalta el a Zsidó Tanács elnökségét, Stern azt állítja, hogy a németek nem csapták be, s hogy tudta, mi történt a zsidókkal Európa nácik megszállta részében. Mint mondja: „Hallottam eleget a Gestapo hírhedt zsidóosztályának módszereiről, tudtam, hogy mindig elkerülték a feltűnést, nem szerettek ijedtséget, félelmet kelteni, csöndben, higgadtan és a legnagyobb titokban dolgoztak, hogy a mit sem sejtő, gyanúdan áldozatok még akkor se tudják, mi vár reájuk, ha már vagonban indították őket útnak a halál felé," Ismerte szokásaikat, tetteiket és szörnyű hírüket. Szerinte a Tanács többi tagja is tudta mindezt, amikor beleegyezett abba, hogy részt vegyen a Tanács munkájában.13 Ennek ellenére magára vállalta, hogy vezetője lesz egy olyan zsidó tanácsnak, amelynek technikai értelemben nincs is törvényes alapja, hiszen az SS utasítására jött létre, és - legalábbis kezdetben - kizárólag az SS-nek tartozott felelősséggel. Döntését így magyarázza:
...a kiszolgáltatott rab nem emelhet kifogást, hogy melyik
cellába lökik be... Én 16 éve álltam a Pesti Izraelita Hitközség élén... Gyáva,
férfiatlan és felelőtlen magatartásnak, önző menekülésnek és megfutamodásnak
véltem, ha most, éppen most hagyom cserben hittestvéreimet, amikor a legnagyobb
szükség van vezetésre, amikor tapasztalt és összeköttetésekkel is rendelkező
férfiak áldozatos munkája talán valamit segíthet mégis. Mint vélekedett volna
rólam a külföld zsidósága, ha kibúvót keresek a kötelezettség teljesítése
alól?... Bizonyos, hogy a háború hónapok alatt befejeződik, a németek tökéletes
leverésével. Számítottam azonban arra, hogy a megmeneküléshez esetleg túl
hosszú lesz ez a néhány hónap is, egyéb segítségre is szükség lehet köz
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham434.pdf
Az egész kötetet lásd: