A ZSIDÓ TANÁCS 431
német erők korlátozottságát, valamint annak szükségességét is, hogy a nagy zsidó közösségben hamis biztonságtudatot és optimizmust ébresszenek, minimálisra csökkentve ezáltal az ellenállás kockázatát — „biztosítani kell, hogy a zsidók ne lázadjanak, mint tették ezt a varsói gettóban"3.
Mindezek a megfontolások arra késztették őket, hogy tervüket villámgyorsan valóra váltsák - ezért azonnal elkezdték a Zsidó Tanács létrehozását és céljaiknak való alávetését.
Noha zsidó tanácsokat hoztak létre Magyarország összes gettójában és/vagy gyűjtő- és bevagonírozási központjában, a nácik számára elsősorban a budapesti Zsidó Tanács vólt fontos. A vidéki zsidóság gyors ütemű gettóba tömörítése és deportálása miatt az ottani zsidó tanácsok rövid életűek voltak. Általában a hagyományos helyi hitközségi (kehillah-) vezetőkből álltak.4 A zsidó tanácsoknak és a vidéki gettóknak, amelyek felett névleges fennhatóságuk volt, alig volt kapcsolatuk egymással, egymástól függetlenül reagáltak azokra a parancsokra és utasításokra, amelyeket a központi és helyi magyar és német hatóságoktól, illetve a budapesti Zsidó Tanácstól kaptak. Gyakorlatilag teljes elszigeteltségben kellett működniük, mert a zsidókat röviddel a megszállás után minden kommunikációs eszköztől megfosztották.
A budapesti Zsidó Tanács
1944. március 19-ének baljós vasárnap reggelén, amikor a
németek megszállták Magyarországot, a Pesti Izraelita Hitközség, az ország
legnagyobb neológ gyülekezete Stern Samu elnöklete alatt éppen éves közgyűlését
tartotta. A zsidóellenes intézkedések miatt, amelyeket a németek Budapestre
érkezésük után azonnal foganatosítottak, az ülés viharos gyorsasággal
fejeződött be. Aznap délután Hermann A. Krumey és Die-ter Wisliceny, Eichmann
különleges alakulatának tagjai jelentek meg a zsidó hitközség székházában, a
Síp utca 12.-ben, és Stern Samut keresték. A házban csak Bánóczi Lászlót
találták, aki az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, az OMIKE
színházigazgatójaként egy előadás próbáját készítette elő. Személyesen őt
tették felelőssé azért, hogy hívja össze másnap délelőtt tíz órára a hitközség
elöljáróságát. Röviddel ezután Csergő Hugó, a hitközség főjegyzője délután 6
órára összehívott néhány zsidó vezetőt. Az otthonában tartott ülésen részt
vettek: Boda Ernő és Pető Ernő elnökhelyettesek, Munkácsi Ernő, a Pesti
Izraelita Hitközség főtitkára, Fábián Béla, a Hadviseltek Bizottságának
vezetője, valamint két további hitközségi tisztviselő.5 Úgy
döntöttek, hogy mivel zsidó vallású magyar állampolgárokat képviselnek, mielőtt
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham431.pdf
Az egész kötetet lásd: