A SZTŐJAY-KORMÁNY 423

és Budapesten is a polgármestert. A legtöbb újonnan kinevezett elöljáró a kormánypárt jobbszárnyához, elsősorban Imrédy Magyar Megújulás Pártjához tartozott. Fölöttük a fővédnökséget Jaross, az imrédysta belügyminiszter vállalta.63

A széles körű tisztogatás áldozatául esett vagy lemondásra kényszerült többek között Deák Leó, Újvidék, Zombor és Bács-Bodrog megye főispánja, akit megyei főispánként Piukovics József, újvidékiként pedig Fern-bach Péter váltott fel; Reök Andor, Baja és Szabadka főispánja, akinek helyébe Baján Endrey Béla, Szabadkán Vojnits Gyula lépett; Tukats Sándor szegedi főispán, akit Magyary-Kossa Aladár váltott fel; Széchenyi Endre, Somogy megye főispánja, utóda Szathmáry Lajos; Siménfalvy Árpád, Ungvár, Ugocsa és Ung megye főispánja, utóda Réthy-Haszünger Ferenc; Szűcs István, Vas megyei főispán, utóda Mesterházy Ferenc; és báró Jósika János, Szilágy vármegye főispánja, akinek utóda Szlávy László lett.64

A helyi kormányzati szervekben elvégzett tisztogatással eljött az idő valamennyi társadalmi szervezet, egyesület és intézmény gleichschaltolá-sára. A munkásosztály lojalitását biztosítandó, a működésükben már korlátozott szakszervezeteket Marton Béla vezetése alá helyezték. Marton munkaügyi biztosként tökéletesen megfelelt új posztja követelményeinek, hiszen már az 1930-as években foglalkozott azzal, hogy a munkásokat a fasiszta orientációjú Nemzeti Munkaközpontba szervezze.65

Néhány tisztességes megyei és városi vezető, sőt rendőrtiszt inkább lemondott, mintsem hogy részt vegyen a zsidók elleni hajszában. Közéjük tarozott Jósika János báró, Szilágy megye főispánja,66 és Bethlen Béla gróf, Szolnok-Doboka megye főispánja, aki kijelentette, hogy inkább nyugdíjba vonul, mintsem tömeggyilkossá váljék.67 Dr. Schilling János, Szolnok-Doboka megye alispánja, aki tevékeny részt vállalt a megye zsidó lakosságának gettósítására és összpontosítására irányuló előkészületekben, később véleményt változtatott, és - betegséget színlelve - május 2-án, egyeden nappal a művelet megkezdése előtt lemondott,68 Lemondott Örményi Antal, Gyergyószentmiklós rendőrkapitánya is.69

A helyi, kerületi és megyei tisztviselők többsége azonban, köztük a közalkalmazottak, a rendőr- és csendőrtisztek, teljes mértékben együttműködtek a német és magyar hatóságokkal. Sokan közülük túlbuzgóságot is mutattak mind az írásos utasítások,70 mind a különböző előkészítő értekezleteken Endre Lászlótól hangoztatott szóbeli kívánságok végrehajtásában. Ilyen értekezletet tartottak például 1944. április 12-én Munkácson a kárpát-ukrajnai zsidóüldözés előkészítésekor, vagy április 26-án Szatmárnémetiben és 28-án Marosvásárhelyt az észak-erdélyi zsidók get-tósításával kapcsolatban (lásd a 17. és 18. fejezetet). Ezeken a értekezle

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham423.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/