A SZTŐJAY-KORMÁNY 413
A rendőrség
Mint a legtöbb, centralizált kormányzati rendszerű országban, a rendőrség Magyarországon is a belügyminisztérium keretei között tevékenykedett. A rendőrség felett végső soron a belügyminiszter gyakorolta a felügyeletet, helyettesén, az országos főkapitányon keresztül. A német megszállás előtt 1943-ig a belügyminisztériumnak 18 osztálya volt, ezek közül három foglalkozott közvetlenül rendőrségi ügyekkel:
1. a VI. rendőrségi osztály, vezetője Horváth Dezső. Két alosztálya volt: Vl/a rendőrségi alosztály és Vl/b csendőrségi szolgálati alosztály, Fráter Iván, illetve Vadászy István csendőr ezredes vezetésével;
2. VII. közbiztonsági osztály, vezetője Pásztóy Amon. Három alosztálya volt: VQ/a közbiztonsági alosztály, VH/b egyesületi alosztály és VII/c Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság, Benczúr-Ürmössy Gábor, Páskándy János, illetve Siménfalvy Sándor vezetésével;
3. VIII. rendőri büntető osztály, vezetője Tersztyánszky Jenő.25
Keresztes-Fischer ezeken az osztályokon keresztül ellenőrizte a rendőrséget és a csendőrséget. Rendőrségi ügyekben közvetlen alárendeltje Eliássy Sándor, budapesti rendőrfőkapitány volt. Minta Magyar Királyi Rendőrség Budapesti Főkapitányságának vezetője Eliássy politikai szervek széles hálózata felett gyakorolt ellenőrzést, melyek közül a zsidókérdés szempontjából messze legfontosabb a politikai rendészeti osztály volt.
A német megszállás előtti években a politikai rendészeti osztályt viszonylag mérsékelt emberek irányították, köztük Kálnay Gyula és Som-bor-Schweinitzer József.26 Ebben az időszakban elsősorban nem a zsidókérdéssel foglalkoztak; az arisztokrácia és a dzsentri uralma alatt álló félfasiszta rendszert a szélsőjobb- és szélsőbaloldaltól akarták megvédeni. Rajta tartották szemüket nemcsak az illegális Kommunista Párt tagjain és a vele rokonszenvezőkön, de a legális Nyilaskeresztes Párton is.
Az 1943. évi átszervezések nyomán a VI. osztály új neve - változatlanul Horváth vezetésével - rendőrségi osztály lett. (A megszállás után Laszner Zoltán vette át a vezetését.) A csendőrségi szolgálati alosztályt pedig önálló, XX. csendőrségi szolgálati osztállyá szervezték Pinczés Zoltán csendőr ezredes parancsnoksága alatt.
A német megszállás után a belügyminisztérium néhány
részlegének gyökeresen megváltozott feladatköre; a zsidókérdés
„megoldására" állították őket. A VII. osztály, amelynek élére Király Gyula
csendőr alezredest nevezték ki, fontos szerepet játszott ebben a kampányban.27
Döntő
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham413.pdf
Az egész kötetet lásd: