412 A SZTÓJAY-KORMÁNY
hozták nyilvánosságra.16 Miként Endrét, őt is 1945-ben fogták el Ausztriában, s háborús bűneiért kötél általi halálra ítélték. 1946. március 29-én végezték ki.
Bakyt hivatalosan 1944. március 24-én nevezték ki posztjára. Endre kinevezését csak április 9-én tették hivatalosan közzé, jóllehet a magyar sajtó már március 30-án beharangozta küszöbönálló kinevezését.17 Két nappal korábban kijelentette: „Egyelőre semmit sem mondhatok feladataimról. A fontos az, hogy előzetes bejelentés vagy hajcihő nélkül, a lehető leggyorsabban végezzem munkámat. Elj ön az idő, amikor a közönség megtudja, miért neveztek ki a belügyminisztérium államtitkárává."18 Ugyanezen a napon Baky határozottabban nyilatkozott: „Feladatom a baloldali és zsidó bajkeverők végleges és teljes likvidálása. Biztos vagyok benne, hogy a kormány képes lesz megoldani ezt a hatalmas és történelmileg óriási fontosságú feladatot. "19
Horthy jóváhagyta Baky és Endre kinevezését, akikre még emlékezett mint korábbi szegedi tisztjeire. Néhány hónap múlva láthatóan más véleménnyel volt róluk, de akkorra már túl késő volt a zsidók szempontjából.20
A Sztójay-kormány március 22-én délután 6 órakor esküdött fel. S április 2-án Horthy egyetértésével megjelent az a közlemény, amely törvényesítette a megszállást.21 A közlemény leszögezte:
Magyarországot a háromhatalmi-paktumban egyesült európai nemzeteknek a közös ellenség ellen vívott közös háborújában segítsék, különösen pedig hogy minden erő mozgósításával és hatékony biztosítékok nyújtásával hatásosan küzdjenek a bolsevizmus ellen, közös megegyezés eredményeként német csapatok érkeztek Magyarországra... A két szövetséges kormány megegyezett, hogy a foganatosítandó intézkedések elősegítik, hogy Magyarország minden rendelkezésére álló erőforrásával segítse a közös ügy végső győzelmét, a magyar és a német nép közötti régi barátság és fegyverbarátság szellemében.22
A The New York Times értesülése szerint a magyarokat „felvilágosították", elmondták nekik, hogy a „Német Birodalom a kb, 1 millió zsidó és további 1 millió szocialista és egyéb menekült magyar földön való korlátozások nélküli jelenlétét a Balkán-félszigeten lévő német fegyveres erők biztonsága elleni konkrét fenyegetésnek tekintette."23
Sztójayt, akit kompromisszum nyomán neveztek ki,
Veesenmayer figyelmeztette, hogy kormánya próbatétel előtt áll, őszinteségét
különösen azzal kell bizonyítania, hogy megoldja a zsidókérdést, és ellátja
Németországot azokkal a javakkal, amelyekre oly nagy szükségük van.24
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham412.pdf
Az egész kötetet lásd: