A SZTŐJAY-KORMÁNY 411

szemitát, Endre Lászlót és Baky Lászlót nevezték ki a közigazgatási, illetve a politikai osztályokért felelős államtitkárokká a belügyminisztériumban.

Endre Abonyban született 1895. január l-jén. Kiskunfélegyházán nevelkedett, és 1918-ban politikai tudományokból szerzett doktorátust. 1931-től a magyar nácizmus egyik vezető figurája; a német megszállás alatt a zsidóellenes intézkedések szellemi atyja. Hatalomra kerülése előtt gödöllői főszolgabíró, majd Pest megyei alispán.¹² A zsidó ügyek elismert szakértője lévén, Jaross Andor a belügyminisztérium adminisztratív irányítására szemelte ki 1944. március 27-én.

Eichmann, akihez szoros személyes barátság fűzte, azt mondta, hogy Endre „paprikával megszórva falná fel a zsidókat". S valóban, amikor Jaross megkérdezte, vállalkozna-e „a zsidókérdés lebonyolítására" a bel-ügyminisztériumban, Endre kihúzta íróasztalfiókját, s ezt válaszolta: „Az összes szükséges törvényvázlat megtalálható ebben a fiókban; mindent előkészítettem." ¹³

Az 1944. június 26-i koronatanácsi ülés után Endre kezéből kivették a zsidókérdés irányítását, de államtitkári beosztását megtartotta. 1944. szeptember elején a Lakatos-kormány arra kényszerítette, hogy erről a pozíciójáról is lemondjon, de a Szálasi-puccs után, október 25-én a hadműveleti területek kormánybiztosává nevezték ki.¹⁴ Amikor az oroszok Budapesthez értek, elmenekült, de 1945-ben Ausztriában elfogták. Hosszú és nagy figyelemtől kísért tárgyalás után bűnösnek találták és halálra ítélték. 1946. március 29-én felakasztották.¹⁵

Baky, aki Endréhez hasonlóan azok közé tartozott, akik a legegyértelműbben felelősek a magyar zsidóság^tragédiájáért, 1898. szeptember 13-án született Budapesten. A magyar tisztikar legnyíltabban antiszemita tagjai közé tartozott. Csendőrségi pályafutás után 1938-ban csendőr őrnagyi rangban vonult vissza, hogy idejét a szélsőjobboldali politikának szentelhesse. Belépett a Nyilaskeresztes Pártba, s 1939-ben, abonyi képviselőkéntválasztották a parlament alsóházába. 1941. szeptember 12-én kilépett a Szálasi-pártból, s újjászervezte a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, amelynek névleges vezetője Pálffy Fidél lett. A párt sajtóorgánumában, a Magyarságban, parlamenti ^s egyéb beszédeiben a magyar nácizmus és antiszemitizmus egyik fő szószólója volt. A Gestapo és az SS titkosszolgálatában állt, amelynek vezetőit rendszeresen tájékoztatta a magyarországi politikai fejleményekről. Endréhez hasonlóan Bakytis felmentették a zsidókérdéssel kapcsolatos kötelességei alól a június 26-i koronatanácsi ülés után négy nappal, de továbbra is államtitkár maradt a belügyminisztériumban. A Lakatos-kormány alatt lemondott állásáról. Lemondását szeptember 2-án fogadták el, de csak 1944. szeptember 6-án

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham411.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/