A MEGSZÁLLÓ ERŐK ÉS HATÓSÁGOK 405
Jegyzetek
L RLB, HL dok.
2. 1944. március 19-én kelt távirat. Német Külügyi Levéltár, Bonn.
3. Magyarország hadtörténete. Szerk.: Liptai Ervin, Zrínyi, Bp., 1985, II. k. 374. o. A csapatösszevonást Hermann Foertsch tábornok irányította bécsi főhadiszállásán. Noha nem az összes hadosztály volt teljes harci készültségben, gépesítettségük magas fokú volt. Tartalékként riadóztatták a csatlós államok hadseregeit. Lásd még C. A. Macartney, 2:227-228. o.
4. Az értekezletet 1944. március 21-én tartották. Lásd a Bürker vezette jegyzőkönyvet, kelt 1944. március 22-én, RH 24022/25. sz. akta. Bundesarchiv, Militár-ar-chiv, Freiburg. NOKW-1912.
5. RLB, 113. dok. Höttl szerint Veesenmayert Ribbentrop javaslatára és Keppler ajánlatára nevezték ki, hogy így akadályozzák meg von Horstenau tábornok, zágrábi főkonzul kinevezését, aki magyarszakértő és Horthy személyes barátja volt, s akit a német titkosszolgálat ajánlott. Wilhelm Höttl: The Secret Front. Praeger, New York, 1954, 198.0.
6. RLB, 112. dok.
7. Nicholas Horthy: Memoirs. Róbert Speller, New York, 1957, 216. 0.
8. RLB, 113. dok.
9. Kezdetben jelentős jogi feszültség volt Veesenmayer és Winkelmann magasabb SS- és rendőrparancsnok között. Lásd no., 116., 118. dok. A Veesenmayer-Winkelmann ellentét részleteiről lásd a továbbiakban.
10. Feine, aki Kari Werkmeistert váltotta fel, különösen szorgalmazta a zsidókkal szembeni gazdasági intézkedéseket. A háború után koppenhágai nyugatnémet követ volt, s ott halt meg 1959. április 9-én, 65 éves korában. Criminals at Large. Szerk.: Pintér István-Szabó László. Pannónia Press, Bp., 1961, 210-214. o. Boden egyike volt azoknak a Magyarországon működő német gazdasági szakértőknek, akik közreműködtek a Weiss Manfréd Művek német gondnokság alá vételében 1944-ben (lásd a 16. fejezetet). Heizinger 1905. február 3-án született Esslingen-Mettingenben. 1940. február eleje óta a német külügyminisztérium hdand ll. osztályán szolgált. Állítása szerint Magyarországon ő hozott ki 100-200 külföldi állampolgárságú zsidót a vidéki gettókból. Magyarországi tevékenységéről szóló beszámolóját lásd NG-4457. Grell a háború után a nyugat-németországi Heilbrunnban telepedett le, ahol páncélszekrénykereskedőként tevékenykedett. Criminals at Large, 195. skk. Brunhoff a háború után az NSZK főkonzulja volt Sydneyben. Uo., 195. o. Rekowski 1899. április 25-én született. Veesenmayer magyarországi személyügyi referense volt. 1945. december 17-én aláírt vallomását lásd NG-2054,
11. Benzler szintén Szerbiában szolgált, és közreműködött a zsidók deportálásában. A háború után büntetés nélkül megúszta. Six SS-brigadenführeri rangban 1943 februárjától 1945-ig a német külügyminisztérium kultúrpolitikai osztályának vezetője volt. Korábban a VII. osztály (ideológiai kutatások) vezetője volt a Birodalmi Biztonsági Főhivatalban.
12. G. A. Macartney, 2:228. o.
13. NG-2722. és NG-2723.
14. NG-2967
15. Criminals at Large, 68. 0.
16. Uo., 70. o. Saját életrajzi összegzését
lásd NG-1628. Lásd továbbá NMT, 14:858-859.0.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham405.pdf
Az egész kötetet lásd: