A MEGSZÁLLÓ ERŐK ÉS HATÓSÁGOK 399
hauseni „politikai bunkerba" zárták, ahol „meghalt". Ernst von Weizsäcker államtitkárt Steengracht von Moyland váltotta fel; számos iroda-, szekció- és részlegvezetőt távolítottak el, illetve cseréltek ki. A Deutschland osztály helyébe egy új szerv - az Inland- lépett, amelyet közvedenül a külügyminiszter alá rendeltek, és visszaköltöztették a Wilhelmstrassé-ra.17 Az új szerv vezetésével egy korábbi ifjúsági vezetőt és sportinstruktort, Wagnert bízták meg.18 A zsidó- és szabadkőműves-problémákkal, faji politikával és a külföldi „önkéntesek" német hadseregbe való toborzásával az Inland IIA alosztály foglalkozott, amelynek vezetőjévé von Thaddent nevezték ki.19
A Birodalmi Biztonsági Főhivatal szervei
Ernst Kaltenbrunner SS-Obergruppenführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője irányította az SS- és Gestapo-egységek Magyarországra érkezését. Veesenmayerhoz hasonlóan Kaltenbrunner is Horthy különvonatán érkezett Magyarországra. A bicskei megállás alkalmából Hain Péter detektív főfelügyelő, a személybiztonsági szolgálat vezetője mutatta be Horthynak - mint kiderült, Hain már legalább 1938 óta a Gestapo szolgálatában állt.20 Kaltenbrunner három nap múlva tért vissza Németországba, miután döntő szerepet játszott az új magyar kormány megalakításában, és beindította az SS- és Gestapo-egységek működését Magyarországon.
A magasabb SS és rendőrség parancsnoka. Kaltenbrunner távozása után Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer lett a magasabb SS és a rendőrség parancsnoka, Himmler és a Birodalmi Biztonsági Főhivatal képviselője. Himmler 1944. március 31-én nevezte ki. Ő volt valamennyi, Magyarországra küldött, a Reichsführer-SS-nek alárendelt egység parancsnoka, így a biztonsági rendőrségé, a rendfenntartó erőké és több Waffen-SS-hadosztályé.21
Winkelmann a schleswig-holsteini Bordesholmban született 1894. szeptember 4-én.22 Eredeti foglalkozására nézve rendőr volt, aki gyorsan haladt előre a ranglétrán, különösen miután 1932-ben belepett a náci pártba, majd 1938-ban az SS-be. Amikor 1946. május 17-én a magyar rendőrség kihallgatta, Winkelmann a következő önéletrajzi adatokat szolgáltatta:
Apám kisvárosi tisztviselő volt. Egyetlen gyermek voltam.
Magániskolába jártam, majd elvégeztem a középiskolát, a záróvizsgát 1914-ben
Kielben tettem le. Egy szemeszter jogot hallgattam, majd az első világháború
kitörésekor beléptem a hadseregbe. Tartalékos hadnagyként szereltek le
1920-ban. Leszerelésem előtt, még 1919-ben a vesztfáliai Sennelagerban beléptem
az
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham399.pdf
Az egész kötetet lásd: