398 A MEGSZÁLLÓ ERŐK ÉS HATÓSÁGOK
1939-ben Bülow-Schwantét Martin Luther váltotta fel, aki mint a pártrészleg (Referat Partei) vezetője 1938-ban került a külügyminisztériumba. 1940. május 7-én Ribbentrop az újonnan létrehozott Deutschland osztály — a Referat Deutschland utóda. - vezetőjévé léptette elő Luthert. Az új részleg fő feladatai közé tartozott a Birodalmi Biztonsági Főhi-vatallal (RSHA) és a Gestapóval való együttműködés a végleges megoldásban; külföldi diplomáciai utak szervezése és gyilkossági tervek kidolgozása.
A Deutschland osztály hivatali helyiségeit a külügyminisztérium központjától távolabbra, a Rauchstrasséra helyezték át, s tevékenységét 1941 közepétől kezdve egyre sűrűbb fátyol borította. A korábbi gyakorlattól eltérően a Gestapótól, az SS-től és a Birodalmi Biztonsági Főhivataltól a külügyminisztériumba befutó közléseket most először nem az államtitkári hivatalnak küldték meg, hanem közvedenül Luthernak továbbították. A háború előrehaladtával egyre szorosabbá vált a kapcsolat a Birodalmi Biztonsági Főhivatal és Luther osztálya között. Ezt nagyrészt az tette lehetővé, hogy a biztonsági főhivatal ügynökei mindenütt jelen voltak, beszivárogtak a külföldi német követségekbe, nagykövetségekbe és konzulátusokba, hol kereskedelmi attasénak, hol tudományos szakértőnek álcázva magukat. Különösen szoros volt ez az együttműködés a végleges megoldás külföldi végrehajtásában. A faji politika és a zsidókérdés a Referat Deutschland III. reszortja volt, amelyet Franz Rademacher vezetett. Az 1940 májusában kinevezett Rademacher ötölte ki az ún. Madagasz-kár-tervet Európa zsidóságának áttelepítésére. 1942-ben és 1943-ban Rademacher osztálya különösen sokat tett az egész földrészre kiterjedő zsidóüldözések előmozdítására. Ami Magyarországot és más kelet-közép-európai államokat illetett, az ügyosztály egyszerre törekedett a végleges megoldás valóra váltására, illetve arra, hogy ezeknek az államoknak az állampolgáraira is terjesszék ki a Harmadik Birodalomban és a náci megszállás alá került Nyugat-Európában bevezetett zsidóellenes intézkedések érvényét. Rademacher legközelebbi kollégái a Referatúrán Gerhardt To-denhöfer (1940. augusztus-1941. július), dr. Herbert Müller (1941. no-vember-1942. április), dr. Kari Klingenfuss (1942. július-december) és Fritz-Gebhardt von Hahn (1943. január-május) voltak. Rademacher szerencsecsillaga akkor áldozott le, amikor ő is belekeveredett Luther balul sikerült akciójába, amelyet a német külügyminiszter ellen indított. 1943 februárjában Luther végzetes baklövést követett el: memorandumot küldött Himmlemek, amelyben főnöke, Ribbentrop gyengeelméjűségét taglalta. Ez az illojalitás még az amúgy erkölcsileg érzékeden Himmlert is felháborította, aki felhívta Ribbentrop figyelmét a memorandumra.
A megtorlás gyorsan és határozottan következett. Luthert a
sachsen-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham398.pdf
Az egész kötetet lásd: