386 ÚTON A PUSZTULÁS FELÉ
natkozó ajánlatát figyelembe véve tárgyalták meg (lásd a 9. fejezetet). Hitler és Speer április 6-án és 7-én újból áttekintette a vadászrepülőtörzs tervezetének munkaerőigényét. Speer április 9-i feljegyzései szerint abban egyeztek meg, hogy a Junkers Műveknek á bővítés nyomán havi 100 ME-262-t és 2000 egyéb harci repülőgépet kell előállítania, továbbá hogy az eredeti tervtől eltérően nem építenek föld alatti repülőgépgyárat Franciaországban, Belgiumban vagy Hollandiában, hanem csak a biztonságosabb protektorátusokban. Mivel Hitler nem volt megelégedve a Sziléziai Ipari Szövetség teljesítményével, megparancsolta, hogy a protekto-rátusokbeli építkezést a Todt-szervezet végezze azzal a 100 000 zsidóval, akiknek szállítását Himmlertől kérni fogja.42
Az április 6-7-i döntés nyomán, a zsidó munkaerő iránti kérés kedvező fogadtatását észlelve Horthynál, Hider április 9-én tájékoztatta Mil-chet, hogy 100 000 magyar zsidót „kell összeszedni föld alatti repülőgépgyárak építésére a Birodalomban"43.
Alighogy kinevezték új tisztségébe, Saur 1944. április 14-én szigorúan titkos ülésre hívta össze a vadászrepülőtörzset, s közölte, hogy a 100 000 magyar zsidó alkalmazásával kapcsolatos részleteket Schlempp és Schmelter, Dorsch két beosztott szakértője dolgozta ki. Ugyanezen a napon (nem egészen egy hónappal a megszállás után) Veesenmayer arról tájékoztatta Ribbentropot, hogy Sztójay „kötelező érvényű biztosítékot" nyújtott arról, hogy a hónap végéig 50 000 munkaképes zsidót bocsátanak a Birodalom rendelkezésére, s május végéig további 50 000-et. Jelentette továbbá, hogy az SD és a magyar rendőrség akciója nyomán már a gyakorlati megvalósulás szakaszába lépett Sztójay ígérete. Azt is közölte, hogy a tervbe a kormányzó is beleegyezett, és a magyar fegyveres erők és a belügyminisztérium is kész az együttműködésre.44
Horthy hozzájárulása „zsidó munkások" átadásához
A háború után, különösen a háborús bűnösök pereiben megerősítést nyert Veesenmayernak az az állítása, hogy a kormányzó hozzájárulását bírta.45
Ribbentrop szerint a kormányzó egyetértett azzal, hogy
„jelentős számú zsidó munkást kell a német haditermelés rendelkezésére
bocsátani"46. Ottó Winkelmann SS-rendőrtábornok (Höhere
SS-Polizeifuhrer in Ungarn - a magyarországi magasabb SS- és rendőri erők
parancsnoka), 1944-ben Himmler közveden képviselője Magyarországon a
minisztériumok perében azt vallotta, hogy „törvényes egyezséget" kötöttek
a magyar kormánnyal „kezdetben 100 000 zsidó elszállításáról"47.
Ezt erő
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham386.pdf
Az egész kötetet lásd: