ÚTON A PUSZTULÁS FELÉ 377
- az ország teljes gazdasági kiaknázása;
- nagyobb katonai erőfeszítések Románia részéről, amelynek már nem lenne ürügye arra, hogy katonaságot állomásoztasson Erdélyben;
- német csapatok szabadulnának fel más célokra.
Hőttl az emlékiratot - amely kívánt célok elérése érdekében követendő módszerekre is tartalmazott külön javaslatokat és ajánlásokat - Kal-tenbrunnernak küldte el. A Birodalmi Biztonsági Főhivatal főnöke átnézte, majd továbbította HMernek, aki azonnal jóváhagyta. A terv alapvető elgondolása az volt, hogy Horthyt rábeszélik: egyezzen bele és működjék közre abban, hogy Magyarország politikája egy „korlátozott" megszállás keretei között a német kívánságnak megfelelően alkalmazkodjék a Harmadik Birodaloméhoz, az ország fokozza katonai részvételét a közös háborús erőfeszítésekben, és „könyörtelenül" távolítsa el a politikailag nem kívánatos elemeket és a zsidókat.
Az emlékiratbán foglaltaknak megfelelőén Hitler március 12-én aláírta és kiadta a Margaréta-hadműveletre - ez volt a „korlátozott" megszállás fedőneve - vonatkozó parancsot.13 A megszállást Maximilian von Weichs tábornagy vezetése alatt kellett végrehajtani, a csapatok feltűnés nélküli összevonását Magyarország határai mentén március 15-re kellett befejezni. Az egységeknek a készülődést partizánellenes műveletként, illetve „a tavaszi keleti offenzívára való felkészüléshez szükséges hadgyakorlatként" kellett álcázniuk. A Führer azt is kikötötte, hogy a reguláris Wehrmacht- és Luftwaffe-egységek mellett a megszálló erők között legyen néhány SS-egység is, amelyet a Reichsfuhrer-SS (Himmler) bocsát rendelkezésre. Ezeket Kaltenbrunner közvetlen ellenőrzése alá kell helyezni, s céljuk a végleges megoldás megvalósítása. Ezek a különleges SS-osztagok egy 500-600 gestapósból és SD-tagból álló rohamcsapatból -közvetlen parancsnokuk Hans Geschke SS-Standartenführer - és egy 200-300 tagú különleges alakulatból tevődtek össze - ezt Adolf Eich-mann SS-Obersturmbannführer, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal IV.B.4. alosztályának vezetője irányította.14
Miután befejeződtek a megszállás előkészületei, Hitler sürgős meghívást küldött Horthynak, hogy jöjjön a Salzburg melletti klessheimi kastélyba, hogy megtárgyalják „általában a katonai helyzetet és a magyar csapatokvisszavonását", amelyet a kormányzó február 12-i levelében kért.15
A klessheimi kastélyban tartott értekezlet
Noha mind Horthy, mind Kállay először arra hajlott, hogy
visszautasítják a meghívást, Szombathelyi meggyőzte őket,16 s úgy
döntöttek,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham377.pdf
Az egész kötetet lásd: