OC ==SO
A német megszállás előzményei
A MAGYARORSZÁG MEGSZÁLLÁSÁRA vonatkozó német döntés egy sor összetett politikai-katonai tényező eredője; ezek közül a „megoldatlan" zsidóprobléma, noha fontos volt, mégsem játszott döntő szerepet. Olaszország 1943 júliusában vált ki a tengelyszövetségből; a Vörös Hadsereg keleten feltartóztathatatlanul tört előre; Észak-Afrikában, Szicíliában és Dél-Olaszországban a nyugati szövetségesek sorozatos győzelmet arattak - mindez a Harmadik Birodalom vezetőit arra késztette, hogy mindenáron biztosítsák kelet-európai szövetségeseik abszolút hűségét és engedelmességét. Különösen aggasztották őket a magyarországi politikai fejlemények, főként Kállay Miklós miniszterelnökségének második évében.
A németek jól tudták, hogy Kállay megpróbál - saját megbízottai és a semleges hatalmak közvetítése révén - kapcsolatot teremteni a nyugati szövetségesekkel. Bosszantotta őket, hogy Magyarország nem hajlandó teljes mértékben hozzájárulni a háborús erőfeszítésekhez. További olaj volt a tűzre, hogy a magyarok halogató taktikához folyamodtak, válaszul arra a gyakori sürgetésre, hogy gyors „megoldást találjanak a magyarországi zsidókérdésre".
A magyar kormány ellenszegülése azután vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy a második magyar hadsereg 1943 januárjában Voronyezsnél megsemmisítő vereséget szenvedett. Az összeomlást követően a kormány mpg erősebben követelte, hogy fegyveres erői maradványait vonják vissza az orosz frontról, és bízzák meg a magyar határok védelmével.
Kállay jobb légkört akart teremteni a nyugati
szövetségesekkel folyó érdemi tárgyalásokhoz, s valószínűleg lelkileg is fel
akarta készíteni az országot a háborúból való esetleges kiválásra - ezért 1943-ban
egy sor olyan intézkedést léptetett életbe, amelyek nyilvánvalóan bosszantották
a németeket. Enyhített a cenzúrán, aminek következtében az ellenzéki sajtó és
politikusok nyíltan, néha hangosan követelték a háborúból való kiválást;
elismerte a Badoglio-kormányt; megpróbálta megtisztítani a külkép
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham371.pdf
Az egész kötetet lásd: