368 A MUNKASZOLGÁLAT:
178. Lévai, Zsidósors Magyarországon, i. m., 153. o. A részletekre nézve lásd Reviczky Ádám, L m.
179. Veesenmayer 1944. május 8-i 1247. sz. távirata. NA, T-120. mikrofilm, 4665. tekercs, Kl 509/K350109. felvétel.
A hírhedten zsidófaló Endre László belügyminisztériumi államtitkárként azt állította, hogy a deportálástól 80 000 ember menekült meg azáltal, hogy munkaszolgálatot teljesített. Lévai, L m., 152. 0.
180. Der Kästner-Bericht, 141. o.
181. FÁA, 2:539. o.
182. Lásd Újvárossy 1944. június 6-i feljegyzését (24 534/M. III. Mo -1944), amelyet a köraiendi főjegyzőnek írt. MOL, 99. tekercs. A sorozás június 12-én zajlott. Lásd még FÁA, 2:539-540., valamint Szita Szabolcs, i. m., 50-51. o.
183. Ferenczy 1/6. sz. jelentése 1944. május 10-i kelettel az erdélyi gettósítás menetéről.
184. Ferenczy II/2. sz. jelentése, 1944. május 29-én. Ebben említést tesz arról, hogy az ungvári táborban 31 zsidónak kézbesítettek ki behívót. Azt is közli, hogy a munkaszolgálatosok által használt engedélyekből (menlevelekből) szemléltetésül néhányat eljuttattak Eichmann-nak és Endrének.
185. FÁA, 2:518-519. o.
186. Ferenczy 1944. június 7-i, III/l. sz. jelentésében számolt be az észak-magyarországi (III. zóna) zsidók összegyűjtéséről. A térségben működő „zsidótlanító" különítmény székhelye Hatvan volt.
187. A magyarországi ortodox zsidó hitközség jogtanácsosa, Reiner Imre állítása szerint Hatvanból 600 munkaszolgálatost deportáltak. Nyilatkozata az izraeli rendőrség 06 ügyosztályának iratanyagában található 347. jelzettel. A YIVO Intézet őrzi a következő, Hatvanból deportált egykori munkaszolgálatosok írásbeli tanúvallomását: Guttmann Endre (768/3587), dr. Puder Sándor (770/225), Nathan Tibor (772/2128), Sprunz József (772/2435), Ecker Sándor (773/2114) és Klein Ernő (774/2874).
188. Szita Szabolcs, i. m., 52. o.
189. Lásd például Ferenczy 1944. június 12-i III/2. jelentését az észak-magyarországi zsidók deportálásáról.
190. A 151 158. eln. 42.-1944. sz. rendelet hatálytalanította a 110 160. eln. KMOF-1943. sz. rendeletet. FÁA, 2:548-552. o. A rendelet egy sor előírást tartalmazott a zsidókkal kapcsolatos bánásmóddal és foglalkoztatásukkal kapcsolatban.
191. Vádirat, 3:268-269. o.
192. A női munkaszolgálat országos főfelügyelői tisztét 1943-ban Sturm Dénes nyug. ezredes töltötte be. FÁA, 2:837. o.
193. Vádirat, 3:53-54. o.
194. A 7200. eln. 6. k-1944. sz., 1944. augusztus 11-i rendelet. FÁA, 2:600-605. o.
195. Szita Szabolcs, i. m., 58. o.
196. Mementó. Magyarország 1944. i. m., 54-55.
o. A vérfürdő részleteit, az áldozatok töredékes névsorával lásd Zsadányi
Oszkár: „Kiskunhalas-Pusztavám." Me-nóra-Egyenlőség, Toronto, 1983.
október 21. Vö. Bokor Péter: „Emléktábla helyett." Élet és Irodalom,
1985. január 4. A szemtanú beszámolója: Domonkos István: „Két ismeretlen
jegyzőkönyv." Új írás, 1988. szeptember. 104-105. o. Részletesen
szól a kiskunhalasi tömeggyilkosságról az 1946-47-ben Kalocsán és Kiskunhalason
megtartott
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham368.pdf
Az egész kötetet lásd: