362 A MUNKASZOLGÁLAT:
81. Lásd az 1943. május 22-én kelt, 32 550/eln. sz. parancsot.
83. FÁA, 1:337-345. o.
84. Uo., 2:61-63. o.
85. A Vörös Hadsereg téli támadása azzal kezdődött, hogy áttörte a magyar állásokat. A magyar csapatok bal szárnyán a második német hadsereg helyezkedett el, a jobb szárnyán a nyolcadik olasz hadsereg, valamint a harmadik és negyedik román hadsereg. C. A. Macartney, 2:97. o.
86. FÁA, 1:278. o. és Nagy, i. m., 107. és 128. o. A második magyar hadsereg összeomlását publicisztikusan és célzatos beállításban dolgozta fel Nemeskürty a 76. jegyzetben említett művében. Beszámolóját a munkaszolgálatosok sorsáról a mű 179-194. oldalain találjuk. Azoknak a munkaszolgálatosoknak a jó részét, akik túlélték az ukrajnai viszontagságokat, 1943 végén vagy 1944 elején leszerelték. A német megszállás után legtöbbjük szeretteivel együtt gettóba került, és Auschwitzban végezte.
A német megszállásig a honvédelmi minisztérium a zsidó veszteségeket belefoglalta időközönként kinyomtatott Veszteségi Lajstromába, és itt lényeges adatokat közölt a harctéren elesett munkaszolgálatosokról. Az 1943 januárjától júniusáig terjedő listákat lásd MOL, 12. tekercs. Az 1942-43-ban, főként Ukrajnában elpusztult, több mint 34 000 zsidó munkaszolgálatos igazolványát a magyar hatóságok 1990 végén átadták a jeruzsálemi Yad Vashemnek.
A kommunista rendszer 1989-90-ben történt felbomlása után számosan kísérletet tettek a Holocaust, s benne a munkaszolgálatos-rendszer természetének eltorzítá-sára, illetve kétségbe vonták a zsidó veszteségek számadatait. Lásd például Stark Tamás, Szabó Péter és Szakály Sándor tendenciózus „tanulmányát" („A magyar. munkaszolgálat") a Magyar Nemzet 1992. február 20-i számában. E cikk megfelelő bírálata olvasható Rónai Tamás: „Maradjunk a tényéknél" c. válaszcikkében, Magyar Nemzet, 1992. február 26.
87. A különleges katonai alakulatokról és munkaszolgálatos-századokról, amelyek 1943 tavaszán és kora nyarán kerültek Ukrajnába, felsorolás található: FÁA, 1:LXXX-LXXXII. o.
88. Nem sokkal a voronyezsi áttörés után, 1943. január 24-én Jány tábornok napiparancsot adott ki, és ebben leszögezte: „a második magyar hadsereg elveszítette a becsületét, mert leszámítva néhány embert, aki hű maradt esküjéhez, és teljesítette kötelességét, a többiek nem tették meg azt, amit elvártak tőlük". Nemeskürty, i. m., 134. o.
89. Uo., 189. o.
90. Uo.
91. SS-Sturmbannführer Christensen 1943. március 19-i leiratában, amelyet valamennyi SD-alakulat parancsnoka megkapott, elismeri, hogy Ukrajnában „ellenséges elemekkel", köztük gyerekekkel együtt magyar zsidókat is agyonlőttek. 3012-PS, lásd IMT, 31:493^95. o.
92. Német alakulatok által elkövetett kegyetlenkedések közül mutat be néhány elrettentő esetet. FÁA, 1:LXXV-LXXVL o.
94. RLB, 55., 57. dok.
95. Hasonlók történtek például a 101/35.
munkaszolgálatos-században és azoknál az alakulatoknál, amelyek 1943 elején az
ukrajnai Horcsikban állomásoztak. Zsoldos György.szakaszvezetőt a háború után
ezek miatt 15 évi kényszermunkára ítélték. FÁA, 2:194.0.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham362.pdf
Az egész kötetet lásd: