356 A MUNKASZOLGÁLAT:
maradtak, és azok, akik a német koncentrációs táborokból tértek vissza, akcióba kezdtek, hogy a volt munkaszolgálatosokat minél előbb hazasegítsék a szovjet hadifogolytáborokból. Erre a célra alakult az Országos MUSZ Szervezet, mely azt is feladatának tekintette, hogy a nácizmus és a fasizmus áldozatainak segítsen ismét talpra állni. További szervezetek is létrejöttek. így a Munkaszolgálatosok Országos Antifasiszta követsége, az Országos Zsidó Segítő Bizottság és a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság, a DEGOB. Az előbbi kettő a volt munkaszolgálatosok érdekeinek védelmére és ügyeik képviseletére alakult, a DEGOB pedig azért, hogy Összegyűjtse a volt deportáltak, munkaszolgálatosok és életben maradottak vallomásait, visszaemlékezéseit és általában az üldöztetések korának dokumentumait.222
Ezeknek az egyleteknek, szövetségeknek a vezetői tömeggyűléseken ismertették és népszerűsítették célkitűzéseiket, felhívásokkal és beadványokkal bombázták fáradhatatlanul a magyar és szovjet hatóságokat, sürgették a munkaszolgálatosok késedelem nélküli hazahozatalát. Az egyik ilyen népes összejövetelt 1946. április 14-én a Royal kávéházban rendezték meg.223 A szovjet hatóságokhoz Szekfű Gyula útján fordultak, aki akkor Magyarország moszkvai nagykövete volt.224 Mindezek az erőfeszítések nem hoztak eredményt mindaddig, amíg 1947. február 10-én sor nem került a békeszerződés aláírására.225 Néhány személynek már korábban is sikerült valamiképpen hazatérnie,226/de a volt munkaszolgálatosok zöme akkor tért haza, amikor a magyarok és románok is visszatelepülhettek a Szovjetunióból. A hazaérkező munkaszolgálatosok első névsorát 1947. június 19-én tették közzé,227 s ettől kezdve a volt munkaszolgálatosok egyre nagyobb számban érkeztek haza.228
Jegyzetek
1. FÁA, VII VIII. o.
2. A minisztériumot honvédelmi minisztériumra keresztelték át.
3. FÁA, XI. o.
4. Uo., XIII. o.
5. A kiéli látogatás 1938. augusztus 22-én kezdődött. A németeknek kettős céljuk volt a találkozóval. Hgyrészt el akarták kápráztatni Horthyt és kíséretét, Imrédy Béla miniszterelnököt, Kánya Kálmán külügyminisztert és Rátz Jenő honvédelmi minisztert, másrészt bizonyos hatást kívántak gyakorolni a nyugati hatalmakra is.
6. A képviselőház 1939. január 27-én, a felsőház február 4-én fogadta el a törvényt, amelyet március 11 -én hirdettek ki. Szövegét lásd „ 1939. évi II. te. a honvédelemről". In: 1939. évi Országos Tőrvénytár, Állami Nyomda, Bp., 1939. március 11. Lásd továbbá Fehér József: „A munkaszolgálat jogi története." Holocaust Főzetek, 1993/2, 19-25.0.
7. A meghívót a miniszter nevében Zách Emil
altábornagy írta alá. Szövegét lásd FÁA, l:3-5.o.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham356.pdf
Az egész kötetet lásd: