A MUNKASZOLGÁLAT 355
dók a náci uralom alá került Európában, nem volt ismereden előttük, hogy mit jelentett munkaszolgálatosnak lenni, és őszinte együttérzés élt bennük ez utóbbiak iránt. Akadtak köztük, akik maguk is zsidók voltak, és beszéltek jiddisül. Az üyenek nagylelkűségének tulajdonítható, hogy a fogságba esett munkaszolgálatosok közül nem is kevesen „elszökhettek" a frontövezetben összetákolt ideiglenes gyűjtőtáborokból, és megmenekültek attól, hogy a Szovjetunió belsejébe vigyék őket valamely ottani hadifogolytáborba. A hadifogolytáborok munkaszolgálatos foglyai közül soknak a magyar Kommunista Párt Szovjetunióba emigrált vezetői vagy szimpatizánsai nyúltak a hóna alá. így Farkas Mihály, Gerő Ernő, ülés Béla, Vas Zoltán, akik aztán a háború utáni Magyarországon vezető szerephez jutottak. Sok esetben az ő közbelépésüknek volt köszönhető, hogy a Vörös Hadsereg által fogságba ejtett, végsőkig leromlott munkaszolgálatosok megmenekültek a biztos haláltól, bekerültek a davidovkai kórházba, ahol talpra állították őket.220 A Szovjetunióban élő magyar emigránsok gondoskodtak arról is, hogy a Moszkvából magyar nyelven sugárzó Kossuth rádió időről időre beszámoljon hallgatóinak a munkaszolgálatosok helyzetéről, s közölje a hadifogolytáborokba kerültek nevét. A fogságba esett munkaszolgálatosok közül azonban nem sokan részesültek ebben a szerencsében, mert jól informált források szerint adását nem lehetett Magyarországon fogni. Többségüket szétszórták az irdadanul nagy Szovjetunió egész területén, távoli vidékeken lévő hadifogolytáborokba, így jutottak egyesek az Északi-Jeges-tenger partvidékére, Szibériába, az Urálba és a Kaukázusba. A főbb hadifogolytáborok, ahol magyar zsidó munkaszolgálatosokat őriztek, a következők voltak:
Arhangelszkben a 211/1., 211/2. és 221/1. sz. tábor, az aszbeszti tábor, az asai 130-as, a belei 103-as, abogorodszki 437-es, a boriszovi 183-as és 425-ös, a cseljabinszki 8-as, 9-es és 68/5-ös, a cserepoveci 437-es, a gomeli 189/13-as, a gorkiji 30/0-s, 117/1-es és 242-es, a harkovi 7149/2-es, a kalinyini 738 l-es, a karagandai 99-es, a kijevi 62/4-es és 62/16-os, a kimri 384/7-es, a kirovi 307/3-as, 307/8-as, 7303/3-as, 7307/2-es és 7307/8-as, a krasznogorszki 27/1-es és 27/3-as, a krasznokamszki 207/8-as, a magnyitogorszki 30-as, a minszki 168/15-ös, a moszkvai 27/1-es és 435-ös, a Nyizsnyij Tagil-i 153/1-es, 153/2-es, 153/3-as, 153/4-es és 153/6-os, az odesszai tábor, a petrovenkai 256/13-as, a rosztovi 251/l-es, a rudnyicsniji 317 l-es, a rusztavi 182/3-as, a Szaratov körzeti 157-es, a szevasztopoli 245/16-os, sahti 182/3-as és 182/7-es, a sztálingrádi 108/2-es, a sztalinói 280/14-es és 280/26-os, a sztriji tábor, a Szverdlov körzeti 523/5-ös, a talicai 165-ös, avolszki 137/l-es, avorkutai tábor és a zapo-rozsjei 100/l-es tábor.221
Amikor a háború befejeződött, azok a magyar zsidók, akik
életben
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham355.pdf
Az egész kötetet lásd: