A MUNKASZOLGÁLAT 343
nokuk lett, hetüket kivégezte „a rend és a fegyelem helyreállítása végett" 172. A halálmenet november elején ismét nekiindult Mosonmagyaróvár felé, a Veszprém-Győr útvonalon.173 Az osztrák határ közelében rövid ideig dolgoztatták őket más, Budapestről odahajtott áldozatokkal együtt;174 erődítményeket építettek „Bécs védővonalában". A túlélők közül sokan német koncentrációs táborokban kötöttek ki: Bergen-Bel-senben, Buchenwaldban, Dachauban, Flossenburgban és Oranienburg-Sachsenhausenben, és csak kevesen tértek vissza közülük.
A Borból evakuált zsidó munkaszolgálatosok között volt Radnóti Miklós, az ismert magyar költő és műfordító is. A Mosonmagyaróvár felé vezető útszakaszon érte a vég. Már nem tudott járni, ezért több más járóképtelen munkaszolgálatossal együtt Győrbe^fitték, de egyik kórház sem vette fel őket. Tálas András hadapród őrmester, aki már Borban is hírhedt volt brutalitásáról, úgy döntött, hogy likvidálja őket. Radnótit 21 másik munkaszolgálatossal együtt magyar őrök lőtték le, s temették tömegsírba a Győr melletti Abdán.175 Mikor a háború után exhumálták, megtalálták utolsó verseit elrongyolódott viharkabátja zsebében.176 A versek a Bort megjárt zsidó munkaszolgálatosok haláltusáját, mártíriumát fejezik ki megdöbbentő erővel.
A másik kontingenst, megközelítőleg 2600 munkaszolgálatost, szeptember 29-én evakuálták Borból. Ok sokkal szerencsésebbek voltak. A sors fintora, hogy sokan közülük mindent megtettek, hogy az első kontingensbe kerüljenek, hogy hamarabb „hazaérjenek". Csalódottságuk azonban rövidesen örvendezésbe fordult. Szinte a hajuk szála sem görbült, úgy élték túl a háborút. Ugyanazon az útvonalon haladtak, mint az első kontingens. Erősen őrizték a menetet: húsz fegyveres magyar katona járt előttük, húsz pedig mögöttük. Oldalról ötméterenként haladt mellettük egy-egy katona. Amikor ¿agubicába értek, a szerb parasztok riasztották a partizánokat, akik - ügyelve a munkaszolgálatosok épségére - sok, hátul menetelő katonát leterítettek. Az őrszemélyzet többi tagja egy puskalövés nélkül letette a fegyvert. Az egyik munkaszolgálatos, Perl Ipoly tolmácskodásával a partizánok kihallgatták a magyar tiszteket és őröket. Nem késett soká az ítélet: kivégeztek közülük mintegy százat, köztük Torma Frigyest és Schnitzer Jánost. A felszabadított munkaszolgálatosoknak a szerb parasztok enni adtak, és gondjukat viselték. Bor szovjet felszabadítása után nem sokkal Temesvárra vitték őket mintegy 200 járóképtelen munkaszolgálatossal együtt, akiket hátrahagytak a „Berlin" táborban a visszavonuló magyarok.177
A Sztójay-korszak. Amikor 1944. március 19-én a
németek megszállták Magyarországot, és megalakult a nácibarát Sztójay Döme
vezette kor
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham343.pdf
Az egész kötetet lásd: