A MUNKASZOLGÁLAT 337
bathelyi Ferenc vezérezredes vezérkari főnök, biztosították a németeket arról, hogy a kívánt létszámú munkaerőt megkapják. Nagynak a fülébe jutott, hogy beosztottjai a háta mögött a németekkel paktálnak, s éktelen dühbe gurult. Kihozta őt a sodrából egyrészt az, hogy sem Szombathelyinek, sem a többieknek nem volt politikai felhatalmazásuk ilyesmit ígérni, másrészt pedig tudta, hogy a bori bányákban olyan körülmények között dolgoztatják az embereket, mint annak idején a rabszolgákat.141
A németek természetesen nem adták föl tervüket, fokozták nyomásukat, s most már azt is követelték, hogy Nagyot menesszék a honvédelmi minisztérium éléről. Kállay miniszterelnök és Bornemissza Géza iparügyi miniszter, akik ismerték a honvédelmi tárca gazdájának álláspontját a magyar állampolgárok bérbeadásával kapcsolatban, 1943. június 12-én megpróbálták Nagyot jobb belátásra bírni és rávenni, hogy legalább 2000 munkaszolgálatos Szerbiába irányításához járuljon hozzá. Nagy Vilmos azonban hajthatadan maradt, annál is inkább, mert már szemernyi kétsége sem volt az iránt, hogy a németek ezt a háborút elveszítették.142
Nagy lemondása után már semmi sem állt útjában annak, hogy a németek kérése teljesüljön. Jagow június 23-án jelentette, hogy a magyarok határozott ígéretet tettek 6000 munkaszolgálatos kivezénylésére, s ezeket a századokat magyar tisztek fogják irányítani.143 A végleges megállapodást július l-jén hozták tető alá, s másnap írták alá, az OT nevében Neyer, magyar részről pedig Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes.144 Az egyezmény kimondta, hogy
- a magyar kormány a Todt-szervezet rendelkezésére bocsát 3000 zsidó munkást katonai alakulatokba szervezve. A munkaszolgálatosokat Prahovónál adják át a németeknek. Az első szállítmány, vagyis 1000 fő legkésőbb 1943. július 15-ig a helyszínen lesz;
- a zsidó századok magyar katonai parancsnokság alatt maradnak, s ha valami nehézség támad, a zsidó zászlóaljak parancsnoka írásbeli jelentést juttat el egyrészt a magyar honvédelmi minisztériumnak, másrészt az OT-nak;
-r-a végzett munka fejében a németek havi 100 tonna rézércet juttatnak Magyarországnak, olyan minőségben, hogy az legalább 30%-ban tartalmazzon a magyar öntödékben is felhasználható rezet. A szállítmányokat fizetség ellenében Prahovóban vehetik át a magyarok;
- a kiküldendő munkaerő működtetésének, élelmezésének
és elhelyezésének részleteit az a vegyes bizottság dolgozza ki, amely a magyar
honvédelmi minisztérium megbízásából 1943. május 26. és június 1. között
helyszíni szemlét tartott;
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham337.pdf
Az egész kötetet lásd: