334 A MUNKASZOLGÁLAT:
1943 nyarán több mint 800 000 ember végzett munkaszolgálatot, zsidók és nem zsidók vegyesen. Ezt a hatalmas tömeget három munkaszolgálati rendszerben foglalkoztatták:
- katonai munkásszázadokban, amelyek magyarokból és a trianoni Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjaiból állottak;
- közérdekű munkaszolgálatos-zászlóaljakban;
- kisegítő zsidó munkásszázadokban.
Horthy kormányzó 1943. november 4-én elrendelte, hogy a hatékonyabb és gazdaságosabb működés, valamint a nagyobb munkafegyelem biztosítása érdekében e három rendszert egységesítsék és központosítsák. Honvédelmi Munkaszervezet néven új szervezeti forma létesült, amely összefogta a három szervezetet, s ellátta a következő feladatokat:
- katonai, közérdekű és kisegítő munkaszolgálat szervezése, kiképzése és felszerelése, belföldi és határokon kívüli igénybevételre egyaránt;
- szakképzett és nem szakképzett munkások mozgósítása és szétosztása a hadiüzemek között;
- munkások mozgósítása és beállítása azoknak a helyére, akik katonai szolgálatot teljesítenek;
- felügyelet gyakorlása a munkaszolgálatosok elhelyezése, ellátása, foglalkoztatása és díjazása felett.125
Az új rendszerben az állami vállalatok és a hadiüzemek részéről felmerülő munkaerőigényekkel a honvédelmi minisztériumhoz kellett fordulni. A legfőbb döntési jogkört a miniszter kezébe tették le, ő pedig a minisztérium meghatározott osztályaival és a Honvédelmi Munkaszervezettel együttműködve intézkedett.126
Rőder Jenő visszaemlékezése szerint a gyakorlati irányítás feladatával a minisztérium munkaügyi csoportját bízták meg, s a felügyeletet 1944-ben Hennyey Gusztáv altábornagy gyakorolta.127 A csoport két részlegre oszlott. Az egyiket a KMOF alkotta, élén Hornyval, fő feladata abból állt, hogy elbírálja a munkaerő-kérelmeket, és javaslatokat tegyen a kérelmek teljesítését illetően, felügyeljen, hogyan osztják el a munkaerőt, és gondoskodjék róla, hogy a munkaszolgálatos-századokból oda jusson, ahol a leginkább szükség van rájuk. A másik részleget Gátföldi (Spanner) Egon ezredes parancsnoksága alá helyezték, akinek az volt a megbízatása, hogy a munkaszolgálatos-egységeket szervezze, az utánpódásról és a fegyelemről gondoskodjék.128 Ezt a szervezeti sémát a német megszállás után, 1944-ben ismét átalakították.
Ez az átszervezés, akárcsak a munkaszolgálatosokkal
kapcsolatos bá
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham334.pdf
Az egész kötetet lásd: