332 A MUNKASZOLGÁLAT:
módon fedezzék a munkaszolgálat költségeit. Csatay előzőleg a IV. hadtestnek volt a parancsnoka, és határozottan szemben állt a kommunizmussal, valamint általában mindennel, ami baloldali, s elődjénél jóval több rokonszenv élt benne a németek iránt. Igazi hivatásos katona volt viszont, aki hűséggel szolgálta Horthyt és a rendszert. Erős kézzel vezette a minisztériumot, s noha nem tanúsított lágyszívűséget a munkaszolgálatosok iránt, mégis korrektül járt el velük kapcsolatban. így bármennyire furcsa is, de a német megszállás idején a minisztérium sok embert mentett meg. 1944-ben a legkülönbözőbb korú munkaképes zsidók tömegét hívták be, akiket így nem zártak gettóba és nem is deportáltak.120
A voronyezsi összeomlás után néhány hónappal az ukrajnai munkásszázadokat átcsoportosították és részlegesen átszervezték. Csak azokat a századokat hagyták meg a korábbi joghatóság alatt, amelyek utak karbantartásával foglalkoztak. A többi „műszaki alakulat" maradványait összevonták, és Sellyey alezredes, valamint Szentkatolnay őrnagy vezénylete alá helyezték.121
Mint már említettük, Nagy reformintézkedései nem jutottak el azokhoz az alakulatokhoz, amelyek a magyar határokon kívül állomásoztak, és ezekben sok helyen a zsidó munkaszolgálatosokkal szemben továbbra is embertelen bánásmódot alkalmaztak. Csatay ezért kénytelen volt megismételni Nagy március 9-i utasításait. Közölte, hogy a munkaszolgálatosokkal kapcsolatos bánásmódot illetően továbbra is ezek a mérvadóak, s figyelmeztetőleg hozzátette, hogy ezektől semmiféle eltérést nem tűr, és aki nem az előírtak szerint jár el, azt hadbíróság elé állítja.122
1943 októberét írták ekkor, s a Kállay-kormány éppen azzal próbálkozott, hogy Magyarországot kimentse a tengellyel kötött szövetségből. A gyenge baloldali és centrista demokratikus ellenzék, élén Bajcsy-Zsilinszky Endrével, élénken tevékenykedett annak érdekében, hogy Magyarország térjen rá egy új irányvonalra, és állítsa helyre korábbi semlegességét. Egy terjedelmes memorandumban július 31-én az ellenzék tagjai megfogalmazták azt a követelést is, hogy a munkaszolgálatosokat vegyék vissza a honvédség soraiba (lásd a 7. fejezetet).
A kormány egyes tagjai, így maga Kállay is,
rokonszenvezett ezzel a követeléssel. Az ő számukra az volt a legfontosabb,
hogy úgy érjenek el jelentős fordulatot és úgy vonják ki Magyarországot a
háborúból, hogy az ország ne kerüljön se szovjet, se német megszállás alá. így
azután a kormány jó néhány olyan intézkedést tett, amelyek azt célozták, hogy
megmutassák, mennyire eloldozta már magát Magyarország a tengelytől, és
mennyire eltávolodott a nemzetiszocializmus szellemével átitatott politikától.
A politika módosulása a zsidókkal kapcsolatban főként abban jutott kifejezésre,
hogy intézkedések születtek a munkaszolgálatosok hely
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham332.pdf
Az egész kötetet lásd: