330 A MUNKASZOLGÁLAT:

korábban kiadott katonai okmányokat be kell vonni, és helyettük segédszolgálati igazolvánnyal kell ellátni őket, s az új igazolvány fedéllapjára feltűnő Zs betűt kell írni (lásd a 10.10. képet).109

Nagy arra hivatkozott, hogy a rendelet kiadásának kötelezettségét elődjétől örökölte, és a maga részéről iparkodott a rendeletet a lehető legenyhébb formában kiadni. Ragaszkodott például ahhoz, hogy ne egyéni kiválasztás szerint és a SAS-rendszer alapján történjék a behívás, hanem korosztályok szerint, továbbá hogy a munkaszolgálatosokra is terjedjen ki a honvédségnél érvényben lévő szolgálati szabályzat hatálya.110

A munkaszolgálat átszervezése

Röviddel azelőtt, hogy Nagy felesküdött, a KMOF új rendeletben szabályozta a munkaszolgálatos-alakulatok szervezeti felépítését, valamint a munkaszolgálatosok minősítési és kiképzési rendjét. Az 1942. szeptember 11-én kelt rendelkezés111 tulajdonképpen azokra a munka-szolgálatos-századokra vonatkozott, amelyek a II-VT. és IX—XHL zászlóaljakkötelékébe tartoztak.112 Előírta a kiképzés módját és a napi programot, különbséget téve, hogy építő vagy műszaki alakulatról van-e szó, és hogy a behívottnak milyen a személyi minősítése.

1942 őszén a németek fokozták nyomásukat, hogy Magyarország lásson hozzá a végleges megoldás megvalósításához, mégpedig a szerint a minta szerint, amit a Harmadik Birodalom befolyási övezetébe tartozó országokban is alkalmaztak. A magyar kormány ellene szegült ennek a követelésnek, de úgy érezte, hogy jelét kell adnia jóakaratának és megértésének. Erre a legalkalmasabbnak a munkaszolgálat területe kínálkozott. A Kállay-kormány úgy gondolta, hogy a munkaszolgálat ellenére a zsidók kivételes helyzetben vannak, mivel nem kell fegyveres szolgálatot teljesíteniük. Tekintettel a németek nyomására és számításba véve az ország munkaerőigényeit, Kállay úgy rendelkezett, hogy „minden katonaköteles korú zsidót, akár alkalmas katonai szolgálatra, akár nem", „munkatáborba kell küldeni"113. A zsidók általános behívásával kívánták megoldani azt a problémát, hogy legyen kikkel pótolniok a 42 évesnél idősebb korosztályt, akiket fel akartak váltani és le akartak szerelni, főleg a fronton.

Nagy szemleútján megfigyelte, ahogy ezek a 42 évesnél idősebb emberek nehéz fizikai munkát végeztek, és ennek hatására 1942. november 6-án szigorúan bizalmas rendeletet bocsátott ki. Elrendelte, hogy a 24-33 év közötti zsidókat hívják be, és fokozatosan váltsák föl velük a 42 évesnél idősebbek korosztályát, sőt ez utóbbiakat szereljék is le. A 24-33 évese

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham330.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/