320 A MUNKASZOLGÁLAT:
A honvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó személyekre egyformán vonatkozott a fegyelmi szabályzat, a hivatalos irányelvek e tekintetben nem tettek különbséget fegyveres szolgálatot teljesítő katonák vagy fegyvertelen munkaszolgálatosok között. Miután 1941-ben az országhatárokon belül állomásoztatott századoknál sok volt a kihágás, a KMOF szükségesnek látta felhívni mind a tíz munkaszolgálatos-zászlóalj tisztjeinek figyelmét arra, hogy a szolgálati szabályzat előírásai a munkaszolgálatosokra is vonatkoznak. Minden tisztnek, aki valamely munkaszolgála-tos-zászlóaljhoz kapott beosztást, erre nézve írásban kellett kötelezettséget vállalnia.72 Az Ukrajnába kiküldött tisztek és keretlegények azonban többnyire ahhoz a velük szóban közölt utasításhoz tartották magukat, amelyet útnak indulásuk előtt a kiegészítő parancsnokságon kaptak. Mu-ray (Metzl) Lipót alezredes, a hírhedt „nagykátai hóhér" 10-12 munka-szolgálatos-századot indított el Nagykátáról. A kiegészítő parancsnokságon azzal bocsátotta útnak a munkaszolgálatos-századok parancsnokait, ne merészeljenek egyetlenegy embert se visszahozni, mert a rájuk bízottak kivétel nélkül az állam ellenségei. A munkaszolgálatosok már Nagykátán és a többi kiegészítő parancsnokságon ízelítőt kaptak abból, ami Ukrajnában várt rájuk. Még el sem hagyták az ország területét, és már bántalmazták őket, megaláztatások egész sorát kellett eltűrniük.73 Muray azt állította, hogy ő pontosan úgy járt el, ahogy őt és a kiegészítő parancsnokságok tisztjeit 1942. március elején Horvay Artúr vezérőrnagy eligazította. Egy eligazításon Horvay állítólag a következő irányelveket közölte velük:
- tilos zsidóval szóba állni, az őrszemélyzet tagjai is csak úgy válthatnak szót velük, hogy az három lépés távolságra áll tőle, és egy tanú is jelen van;
- zsidók csak a kijelölt út közepén haladhatnak úgy, hogy az út két oldalán őrök helyezkednek el;
- zsidók havonta csak egyszer fogadhatnak látogatót, és csak a legkö-zelibb hozzátartozóik kereshetik fel őket;74
- csomagot zsidó nem kaphat;
- a zsidók leveleit szigorú cenzúrának kell alávetni; boltban zsidó nem vásárolhat;
- zsidónál ötven pengőnél több pénz nem lehet;
- zsidó nem dohányozhat, mivel cigaretta-fejadagban nem részesül.7"5
Ukrajna pedig még messzebb volt, távol a központi
hatóságok figyelő szemeitől, így aztán tiszt és keretlegény gátlástalanul
élhette ki szadista hajlamait a felügyeletére bízott munkaszolgálatosokon.
Kíméledenül
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham320.pdf
Az egész kötetet lásd: