314 A MUNKASZOLGÁLAT:
portoktól", felvilágosítással szolgált arról, hogy a kifogásolt zsidó személy ki fia-borja, mit csinál, „mivel van ártalmára" a társadalomnak. Névsort állítottak össze azokról a zsidó orvosokról, akiket a zsidótörvényekalapján kizártak az orvoskamarából, azután a közismert és gazdag zsidókról, s nem utolsósorban az úgymond „megbízhatatlanokról". A behívásoknak ezzel a sajátos módjával, a szelektálásnak ezekkel a szempontjaival, mint mondották, azt célozták, hogy véget vessenek a zsidók „suttogó propagandájának".
A listák alapján behívott zsidók közül sokan voltak munkaképtelenek és mindennemű szolgálatra alkalmatlanok vagy az életkoruk, vagy az egészségi állapotuk miatt. Szép számmal akadt köztük nyomorék és elmebeteg.57
Büntető munkaszolgálatra szemelték ki azokat (zsidókat és nem zsidókat egyaránt), akiket nemzetbiztonsági szempontból ítéltek veszedelmeseknek, vagy olyanokat, akik „kockázatot" jelenthettek. Nagy számban voltak köztük kommunisták és más baloldaliak — egy részük zsidó származású volt -, akiket az adott időpontban internálótáborok szökésbiztos drótkerítése mögött őriztek politikai vétségek miatt. Ezeket különleges, azaz büntetőszázadokba osztották be, és kiküldték a frontra. Úgy jelölték meg őket, hogy a sárga karszalagjukon fekete folt éktelenkedett, jelezvén, hogy az illető büntetett előéletű.
A vezérkar adatai szerint 1942. március 24-én 14 269 főre rúgott azoknak a „megbízhatadan elemeknek" a száma, akikre különleges századok vártak. Közülük 1485-en internálótáborban ültek, s így a belügyminiszter fennhatósága alatt álltak.58 Százan egy különleges névsorban szerepeltek. A kilenc hadtest sorozóhivatala 11 484 ilyen személyt tartott nyilván, 1200 „megbízhatatlan" személy ipari üzemben dolgozott, jobbára Budapest környékén.59 A „megbízhatatlanok" azonosítását, minősítését és lajstromozását Szombathelyi Ferenc akkori vezérkari főnök május 30-án rendelte el. A különleges büntető munkaszolgála-tos-századok rendeltetését úgy határozta meg, hogy feladatuk megszabadítani a nemzetet az érdekei szempontjából kártékony elemektől, bárkik és bárhol legyenek is ezek. Szombathelyi úgy rendelkezett, hogy amint ezek a századok az előírt létszámra feltöltődnek, haladéktalanul küldjék ki őket a frontra.60
Akb. 250 000 főt számláló második magyar hadsereg első
alakulatai Jány Gusztáv61 parancsnoksága alatt 1942. április 11-én
indultak el a frontra.62 A második magyar hadsereg kötelékébe különböző
típusú munkaszolgálatos-századokba beosztva nagyjából 50 000 zsidó tartozott.63
A hadsereg egységei részt vettek a németek nyári általános tárna-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham314.pdf
Az egész kötetet lásd: