A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA 31
neve gyakran változott, és a kormányzat pártpolitikai képlete szintén. 1910-től 1918-ig Nemzeti Munkapártnak nevezte magát, majd az 1918-as összeomlást .követő kérészéletű forradalmi kormány bukása után különféle neveken szerepelt. így 1920 és 1939 között mint Nemzeti Egység Pártja, 1939-től 1944-ig mint Magyar Elet Pártja.
4. 1930-ban az uralmon lévő arisztokrata elit 526 családból állt. Mindegyikük több mint 1000 kataszteri hold földet birtokolt. Alkalmazottaik száma meghaladta a 400 000 főt. További részleteket In: Magyarország története. Szerk.: Ránki György. Akadémiai, Bp., 1976, 8. köt. 774-777.
5. Az első világháború előtt a magyar királyságban az államhivatalnokok 96%-a magyar volt. Magyar volt a gimnáziumi tanárok 92%-a és az egyetemi oktatóknak körülbelül 93%-a. Az ország összlakosságának 54,5%-a volt magyar, de a parlamentben 405 hellyel rendelkeztek, ezzel szemben a 45,5%-ot kitevő nemzetiségek csupán 8-cal. 5 mandátumot szereztek a románok, 3-at a szlovákok. Lásd Róbert A. Kann: „Hungárián Jewry During Austria-Hungary's Constitutional Period (1867-1918)." Jewish Social Studies, New York, 7. No. 4, October 1945, 360. o.
6. Lásd C. A. Macartney, 1:11. o.
7. A magyarországi nagyburzsoázia zsidó származású tagjainak társadalmi hátterét és érdemeit Magyarország modernizálásában Hanák Péter tárgyalja „A lezáratlan per" c. írásában. Ugyanerről szól Varga László: „The Great Generation of the Hungárián Bourgeoisie." Acta Histórica Academiae Scientiarum Hungaricae, Bp., 30, No. 3-4, 1984,353-379.0.
8. A téma történeti elemző áttekintését lásd William O. McCagg: Jewish Nobles andGeniuses in Modern Hungary. Columbia University Press, New York, 1972,254. o.
9. Az „aranykorban" jó néhány zsidó író alkotott s nyomta rá bélyegét a korszak irodalmára. Említsük meg Molnár Ferenc, Kiss József, Heltai Jenő, Lengyel Menyhért, Szép Ernő nevét közülük. Goldziher Ignác, a világhírű orientalista volt az első zsidó, akit a budapesti egyetemen egyetemi tanárnakneveztek ki 1894-ben. Heltai Ferenc, Herzl unokaöccse, 1913-ban Budapest polgármestere lett, a konvertita báró Hazai Samu 1910-ben hadügyminiszter, báró Harkányi János, az egyik legősibb és roppant befolyásos pesti kitért zsidó család sarja kereskedelemügyi miniszter, Te-leszky János pedig pénzügyminiszter 1913-ban, Vázsonyi Vilmos kapta az igazságügyminiszteri tárcát 1917-ben, és Zöldi Márton az első világháborúban mint tábornok szerzett nagy elismerést. Rajtuk kívül számos zsidót választottak be a magyar parlamentbe, akik annak mindkét házában jelentős szerepet vittek.
10. Figyelembe kell venni, hogy a statisztikai adatokat a magyar hatóságok állították össze, sajátságos nemzeti politikai célkitűzéseiktől indíttatva. A nemzeti kisebbségek szószólói semmi kétséget sem hagytak afelől, hogy a népszámlálási adatok az ő rovásukra vannak meghamisítva. Kann, i. m., 359. o. Lásd még Jászi Oszkár: A Habsburg-monarchiafelbomlása. Gondolat, Bp., 1983, 359. skk., valamint Joseph Rothschild: East Central Europe Betzoeen the Two World Wars. University of Washington Press, Seattle, 1974,155. o.
11. Az első világháborúig a minisztérium Kultusz- és Közoktatásügyi Minisztérium, majd a második világháború végéig Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium néven szerepelt. A nemzetiségi törvény részleteire nézve lásd Jászi, i. m., 408-411. o.
12. Uo.3 414. o.
13. A társaság 1844. február 14-én tartotta alakuló
ülését a pesti Valero-házban jó néhány olyan zsidó részvételével, akik az
1848-49-es forradalom idején, majd 1867 után vezető szerepet játszottak a zsidó
hitközség életében. Említhetjük Heilprin Mihályt, aki Kossuth
belügyminisztériumában a sajtófőnöki tisztet töltötte be, dr. Jako-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham31.pdf
Az egész kötetet lásd: