304 A MUNKASZOLGÁLAT:
tyás, a vad zsidófaló újságíró azt követelte, hogy „a zsidóságnak ebből az országból és erről a földről távoznia kell"34.
Szőllősi követeléseit visszhangozta Endre László abban a levélben, amelyet november 5-én írt Teleki miniszterelnöknek. Pest-Pilis-Solt-Kis-kun vármegye alispánja, aki a későbbiekben valamennyi honfitársa közül az egyik fő felelős a magyarországi zsidók elpusztításáért, a nácik faji eszméit hirdette, és azzal érvelt, hogy a keresztény vért tisztán kell tartani. Azt írta a miniszterelnöknek, hogy a zsidó munkaszolgálatosok súlyos veszélyt hoznak a falusi lakosságra, mert keresztény hajadonokat „rontanak meg", és megfelelő ellenintézkedéseket sürgetett. Endre László levelét áttették a honvédelmi minisztériumhoz, a HM-ből pedig az IM-be továbbították azzal a javaslattal, hogy a harmadik zsidótörvénybe vegyék fel. Baky László, a magyarországi zsidók elpusztításának másik fő felelőse, a képviselőházban hirdette a náci típusú fajelmélet tanait, és szorgalmazta a zsidók elkülönítését, mert, mint megállapította, sok kárt okoznak a politikai nemzetnek.35
A parlament 1940. évi novemberi ülésszakán merült föl először az a gondolat, hogy a zsidó munkaszolgálatosok ne nemzetiszínű, hanem sárga karszalagot viseljenek.36 A vezérkar szintén ezt javasolta. De a terv átmenetileg lekerült a napirendről, mert a 260 különleges munkásszázadban szolgáló 52 000 zsidó munkaszolgálatos zömét éppen ez időben szándékoztak leszerelni.37
1941. április közepéig formálisan nem rendelték el, hogy a zsidó munkaszolgálatosokat a fegyverviselés tilalmán kívül hátrányos megkülönböztetésben részesítsék, de azért ennek bizonyos előzetes jelei már 1940 vége felé mutatkoztak. Már ekkor sok zsidó munkaszolgálatostól törvénytelenül elvették az egyenruhát, és arra kötelezték őket, hogy saját polgári ruházatukat viseljék, abban dolgozzanak. December 2-án a zsidókat szinte kizárólag zsidókból álló „vegyes munkásszázadokba" rakták, és elkülönítették őket a többi, fegyverviselésre alkalmadannak minősített, jobbára baloldali „megbízhatatlan" elemektől.38 Ezeknek a megkülönböztető intézkedéseknek nem volt semminemű törvényes alapjuk, és foganatosításukra mint „belső adminisztratív intézkedésekre" került sor.
A zsidó munkaszolgálat újraszabályozása
A harmadik zsidótörvény előkészítésével az igazságügyi
minisztérium volt megbízva. Mivel azonban az IM-et nem kötötte határidő, a
honvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy nem vár, és a saját hatáskörébe
tartozó zsidó munkaszolgálati rendszer szabályozásához maga teremt „jogi"
alapot. Az 1939. évi II. te. 141. paragrafusára hivatkozott, amely háború
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham304.pdf
Az egész kötetet lásd: