302 A MUNKASZOLGÁLAT:
taihoz osztották be, életkoruk és képzettségük figyelembevételével.29 De érvényben maradt a honvédelmi miniszter szeptember 14-én kelt utasítása is, hogy bizonyos beosztásokba, bizonyos egységekhez, amelyeket „védetteknek" nyilvánítottak és kizárólag keresztényeknek tartottak fönn, nem kerülhetnek.30
Nem sokkal azután, hogy Teleki előállt a nyíltan faji alapon álló harmadik zsidótörvény tervével, a honvédelmi minisztériumban szintén hozzákezdtek, hogy kidolgozzák, mit tehetnének hozzá a tervezett törvényhez, és ezeknek az újabb szempontoknak miként szerezhetnének érvényt a hadseregben. November 5-én értekezlet ült össze, s a minisztériumok különböző osztályainak képviselőiből álló tanácskozás a következő főbb irányelvekben egyezett meg:
LA zsidók a leventekötelezettség helyettkésőbb meghatározandó elnevezéssel ellátott kötelezettség alá esnek (pl. tábori munkaszolgálatos előképzés).
2. Az általános hadkötelezettség alól a zsidókat kivonni nem lehet, igénybe kell őket vermi a honvédségen belül, de nem katonai szolgálatra;
a szakképzettséggel rendelkezőknek a honvédelmi igazgatás keretén belül történő felhasználására meg kell találni a megfelelő eljárást és módozatokat; a hivatásos és a nem tényleges zsidó tisztekkel, altisztekkelés tisztesekkel való bánásmódra - az érdekelt osztályok írásbeli véleménye után - új javaslatot kell tenni.
3. A zsidók kivándorlását elő keü segíteni.
4. A polgári foglalkozásban való meghagyás kérdésében az értekezlet nem döntött, de „a kívánság mégis az, zsidó a polgári foglalkozásában ne legyen meghagyható".
5. Az 1939:11. tc. 72. és 73. §-át -mely a hadkötelezettség teljesítéséből folyó hátrányokat elhárító, a szerzett jogokat védő rendelkezéseket tartalmazta -, „általában a zsidó bevonultak javára is érvényben keü tartani, mert közjogi kötelesség teljesítéséről van szó") azzal a megszorítással, hogy a zsidó „á szolgálat befejezése után visszavételt csak annyiban követelhet, amennyiben a vállalat a visszavétel által a zsidó létszámot nem kénytelen túllépni".
6. Ami pedig az ilyen formában hadkötelezettséget teljesítő zsidókra vonatkozó büntető rendelkezéseket illeti, az értekezleten a következő álláspont alakult ki: „Ha a zsidók a honvédség tagjaivá válnak, úgy a törvény büntető rendelkezései eo ipso rájuk is érvényesek. Ha pedig nem lesznek á honvédség tagjai, akkor is a katonai büntetőbíráskodás alá lesznek helyezhetők a szükséges esetben."31
Egyes minisztériumi osztályok képviselői, így a vezérkaré,
azt kívánták, hogy még ezeknél is szigorúbb intézkedéseket léptessenek életbe,
például, hogy teljesen zsidótlanítsák a hadsereget, és a zsidók kizárólag csak
munkaszolgálatot teljesítsenek. Werth azonnali intézkedésként javasolta, hogy
egyszerű adminisztratív úton intézkedjen a minisztérium a tartalékos tisztek és
polgári alkalmazottak státusa ügyében. Szerinte 1940.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham302.pdf
Az egész kötetet lásd: