30 A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA
Ezenfelül nem is nagyon bíztak a Népszövetség útján elérhető eredményekben, és aggasztotta őket az az eshetőség is, hogy a „külföld'' beavatkozása csak még jobban felfokozza a zsidókkal szemben érzett ellenszenvet. A magyar zsidóság nagy része egyébként nem tekintette magát nemzetiségnek.
A magyar zsidóság vezetői nyilatkozatban tiltakoztak a Népszövetség „intervenciójával" szemben, s ez nagyon is jól jött Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki a magyar álláspont védelmére a fenti állásfoglalásra is hivatkozhatott.71
1925. november 29-én a magyar zsidóság vezetői levélben tiltakoztak a Népszövetség titkárságánál a „külföldi petíciók" miatt, amelyek „az egyetemi numerus clausust vették célba Magyarországon". Két nappal később hasonló tartalmú levelet juttattak el a magyar kormányhoz.72
Az ellenforradalmi korszak első éveinek antiszemita kilengései nagy megrökönyödést keltettek a magyarországi lakosság körében, és még hevesebbet külföldön. Néhány nyugati országban a magyar termékek bojkottja is megszerveződött. Trianon nyomán az ország szörnyű gazdasági helyzetbe került, elszabadult az infláció, szükségessé vált a belpolitika általános újraértékelése. A gazdasági válságot csak nagyobb külföldi kölcsönnel lehetett megszüntetni, s emellett a hazai, de főleg a világközvélemény nyomása is arra késztette a magyar uralkodó köröket, hogy jelentős belpolitikai változtatásokat hajtsanak végre. Horthy 1921. április 14-én, a kényszerítő körülményekre való tekintettel, barátját és bizalmasát: gróf Bethlen Istvánt bízta meg az új kormány megalakításával.
Jegyzetek
1. A magyar zsidók az üldözés előtt és után. A Zsidó Világkongresszus Magyarországi Tagozata, Statisztikai Osztályának Közleményei, Bp., 1949, 25. o. A részleteket lásd még az 1-14. számokban, amelyek 1947-49 között jelentek meg. Iüsd még Ha-nák Péter: „A lezáratlan per." In: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, Bp., 1984. A bevándorlók különböző rétegeinek társadalmi, gazdasági, kulturális és intellektuális jellegzetességeit a 3. fejezetben tárgyaljuk, s ugyancsak ott hozzuk az első világháború utáni időszak statisztikai adatait. L. még Varga László: „Zsidó bevándorlás Magyarországon." Századok, 126/1. (1992), 59 -79. o.
2. A zsidók emancipációjának történetét Magyarországon és a magyar zsidóság asszimilációjával való kapcsolatát Bárány György elemezte és értékelte „Magyar Jew or Jewish Magyar?" c. tanulmányában. Canadian-American Slavic Studies, 8, No. 1, Spring 1974,1-44. o.
3. A magyar földbirtokos arisztokrácia 1875-től a
Szabadelvű Párt útján tartotta fenn és gyakorolta hatalmát. 1905 és 1910 között
a Kossuth Ferenc hevesen osztrákellenes Függetlenségi Pártja által vezetett
koalíció volt kormányon. Ezt a néhány esztendőt leszámítva a szabadelvűek
uralkodtak egészen 1944. október 15-ig, igaz, a párt
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham30.pdf
Az egész kötetet lásd: