A MUNKASZOLGÁLAT 299
zadokból netán megbetegednének, „lábadozó kórházi zsidó munkás-századokba" kerülnek. A titkos rendelet alapján először a 25-42 év közöttieket, majd a 43-48, és végül a 49-60 év közöttieket kell behívni (lásd a 10.1.-10.4. képet).
1940-ben zsidó munkásszázadokkal egész sor katonai jellegű munkát végeztettek el. Erdőirtásra vették őket igénybe a román határ mentén. Utakat építettek, mocsarakat csapoltak le, folyószabályozási munkálatokat bíztak rájuk, pályaudvarokon vagonokat rakodtak ki, repülőtereket építettek és tartottak karban. Alkalmanként zsidó munkaszolgálatosokat kiadtak nagybirtokokra is. A munkafeltételek viszonylag elviselhetőek voltak, sok munkaszolgálatos még bizonyos előjogokat is élvezett, ami eléggé figyelemre méltó, ha arra gondolunk, mennyire megmérgezte ebben az időben az antiszemitizmus a légkört. Hogy néhány példát is említsünk: azok a zsidó munkaszolgálatosok, akiknek az alakulata az illetők vagy barátaik lakhelyének közelében dolgozott, hazamehettek étkezni és aludni. Sok jómódú zsidó pénzzel el tudta intézni, hogy ne hívják be munkaszolgálatra, vagy ha mégis behívták, jó pénzéit társaival végeztette el a reá kirótt „piszkosabb munkákat".
Észak-Erdély visszacsatolása után a munkaszolgálatosok helyzete rosszabbra fordult. A Teleki-kormány bel- és külpolitikája élesen jobbra tolódott a belső politikai nyomás hatására, és arra a közkeletű felismerésre, hogy az ország további revíziós törekvéseit csak a Harmadik Birodalommal való szoros együttműködésben lehet megvalósítani. Imrédy és szűkebb köre kivált a kormányzó pártból, megalakította a Magyar Megújulás Pártját, s ez a párt azt írta fel a zászlójára, hogy szorosabbra kell fűzni a szövetséget Németországgal, és a zsidókérdésben az ő példáját kell követni. Teleki engedett a követelésüknek, és 1940. október 8-án bejelentette, hogy hamarosan előterjeszti egy új zsidótörvény tervezetét, amely „világos lesz, radikális és egyszerű, s nem enged kibúvót, nem teszi lehetővé, hogy kijátsszák, mint az előzőt". A következő hónapban Magyarország minden más országot megelőzve elsőként csatlakozott a háromhatalmi paktumhoz.
Ezek a politikai lépések óhatadanul kihatottak a zsidó
munkaszolgálatosok helyzetére. A legelső intézkedések közé tartozott ebben az
időszakban, hogy nagy számban szerelték le azokat a zsidó katonákat, akik részt
vettek Észak-Erdély visszafoglalásában. Jó részüket azonnal behívták
munkaszolgálatra. Horthy eredetileg azt tervezte, hogy a zsidó katonákat és
tiszteket elbocsátják a hadseregből. A minisztertanács azonban másként
intézkedett, s elrendelte, hogy a katonaköteles korú zsidókat vigyék
munkatáborba, és állítsák be fakitermelésre.28 Sokukat, főleg a
diplomásokat és a műszaki képzettségűeket, a hadsereg különböző alakula-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham299.pdf
Az egész kötetet lásd: