A MUNKASZOLGÁLAT 291
A honvédelmi minisztérium magatartása
A 230. paragrafusban foglaltak gyakorlati alkalmazását a honvédelmi minisztériumnak kellett részletesen kidolgoznia. A minisztérium dolgát megnehezítette, hogy a parlament éppen akkor tárgyalta a második zsidótörvény tervezetét. A javasolt törvény 5. paragrafusa kimondta, hogy zsidó az államigazgatásban sem országos, sem helyi szinten nem alkalmazható. Kimondta azt is, hogy a hadseregben sem maradhat zsidó sem polgári alkalmazottként, sem katonatisztként, noha ezek száma csekély volt.
A honvédelmi minisztérium azon volt, hogy tisztázza, miként érinti a hadsereget a második zsidótörvény, és kialakítsa saját álláspontját a zsidókérdésben. Ebből a célból 1939. március 31-ére értekezletet hívtak össze. A tanácskozáson a hadsereg felső régióihoz tartozó vezető személyiségek vettek részt. A meghívókat két nappal előbb küldték szét, feltüntetve a napirendre tűzött témát. A megbeszéléstől a következő kérdések tisztázását várták:
- elvileg kit kell zsidónak tekinteni;
- név szerint ki zsidó a tisztikarban, valamint a hadapródokközött, a ténylegesek, illetve a tartalékosok körében;
- müyen eljárás alkalmazandó, hogy megállapítsák, vajon zsidó-e valaki vagy sem;
- milyen eljárással állítható össze kategóriák szerinti csoportosításban a hadseregben lévő zsidók névjegyzéke?7
Az értekezlet résztvevői arra az álláspontra helyezkedtek,
hogy a „ki a zsidó" kérdését a második zsidótörvény alapján kell
eldönteni, azzal a megszorítással, hogy tényleges katonatiszteknél még
szigorúbban kell alkalmazni a törvényt, mint egyébként. Nem tudtak megegyezni
azonban abban, hogy mi legyen a tartalékos tisztekkel, továbbá hogy mi legyen
azokkal, akik magas katonai kitüntetések birtokosai, s függőben maradt az a
kérdés is, hogy teljesíthet-e rendes katonai szolgálatot zsidó vagy sem. Ez
utóbbi tárgyban három lehetőség merült fel. A minisztérium elnöki osztályának
vezetője, Németh Imre ezredes azt javasolta, hogy a zsidókat külön egységbe
gyűjtve osszák be a harci alakulatokhoz szigorú felügyelet és vezénylet alatt.
László Dezső ezredes a vezérkar nevében azt indítványozta, hogy a zsidókból
különleges alakulatokat szervezzenek, és a keresztényekből álló csapatok előtt
helyezzék el azokat. A honvédelmi miniszter azt az álláspontot képviselte, hogy
a zsidókat különleges munkásalakulatokba osszák be. Az értekezlet résztvevőinek
többsége a két első javaslat valamelyike felé hajlott, tudniillik hogy a zsidók
a harci alakulatok kötelékében szolgáljanak. Végül azonban a döntést
elnapolták,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham291.pdf
Az egész kötetet lásd: