a második világháború idején a katonai szolgálatot kiegészítő munkaszolgálat működött Magyarországon, amely jellegét és célkitűzését tekintve példa nélkül állt. Több százezer katonaköteles korú férfit vontak be ebbe a rendszerbe, olyanokat, akiket „megbízhatatlanoknak" minősítettek, és ezért nem adtak fegyvert a kezükbe. Katonai egységekbe szervezték őket a magyar hadsereg katonatisztjeinek parancsnoksága alatt, fegyverek helyett szerszámokkal felszerelve, és elsősorban építkezéseken, útépítésre, erődítési munkálatokra használták fel őket részint Magyarország határain belül, részint a határokon túl, Ukrajna és Jugoszlávia magyarok és németek megszállta területein. Eredetileg minden „megbízhatatlan" elemet munkaszolgálatra akartak beosztani, tehát románokat, szerbeket, szlovákokat és kommunistákat is, gyakorlatilag főleg zsidók ellen alkalmazták.
Előzmények
A munkaszolgálat előzményei Magyarországon az ellenforradalmi rendszer talajában gyökereztek, az 1919-ben, a Kun Béla-féle proletárdiktatúra megdöntése után kiépült rendszerhez kötődtek. A franciák által megszállt Szegeden csoportosult katonatisztek körében fogalmazódott meg az a gondolat, hogy á rendes katonai szolgálatra politikai „megbízhatatlanság" címén alkalmatlannak tartott elemeket különleges mun-kaszolgálatos-alakulatokba kellene besorozni. Ennek a szegedi tiszti társaságnak Horthy Miklós, Magyarország majdani kormányzója áUt az élén. Az ún. „szegedi gondolat" vezérelte őket, és azok a szuperhazafias titkos szervezetek álltak mögöttük, amelyek a húszas években élték virágkorukat.
Budapest még a románok megszállása alatt állt, amikor
1919. augusztus 21-én az ellenforradalmi nemzeti hadsereg főparancsnoka, Horthy
felvetette, hogy a szervezett munkásságot zárják ki a tervezett új hadseregből,
mert „megbízhatatlanok". Novemberben javaslatának hatályát kiterjesztették
a zsidókra is.1
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham287.pdf
Az egész kötetet lásd: