284 AZ ELSŐ TÖMEGDEPORTÁLÁSI TERVEK
lamint saját szakállukra tett ajánlatuk 100 000 „hontalan" zsidó áttelepítésére mégsem maradt meddő fáradozás. Ez talán hivatkozási alapja lehetett annak az egyezségnek, amelyet 1944. március 18-án kötött Horthy Hitlerrel, s amely egyebek között azt tartalmazta, hogy 100-300 000 magyar zsidót a Birodalom rendelkezésére bocsátanak „a haditermelés céljára".
Jegyzetek
1. A magyarok és a velük rokonszenvezők sérelmezték a trianoni és az első világháborút lezáró más szerződéseket, s ezekkel a területekkel kapcsolatban nem megszerzésről, hanem visszaszerzésről beszéltek, mivel az első világháború előtt mindezek a területek Magyarország részét képezték.
2. Magyarország tiszti ám- és névtára. Magyar Királyi Állami Nyomda, Bp., 1942, 49:628. o.
3. A Wühelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról, 1933-1944. Összeállította és szerk.: Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Kossuth, Bp., 1968,847. o. Vö. Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért. Magvető, Bp., 1974, 37. o.
4. C. A. Macartney, 2:340. o. Neve szerepelt 1946-ban azok között a magyar háborús bűnösök között, akik amerikai kézre kerültek Németországban. Lásd William S. Key vezérőrnagy 1946. június 12-i levelét Szviridov altábornagyhoz, a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökéhez. In: Criminals at Large. Szerk.: I. Pintér-L. Szabó. Pannónia Press, Bp., 1961, 298-299. o.
5. Homlokról további részletek találhatók a következő müvekben: Magyarország és a második világháború. Összeállította és szerk.: Zsigmond László, Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos. Kossuth, Bp., 1961 ;A Wühelmstrasse és Magyarország; valamint Karsai Elek: A budai Sándor palotában történt. Táncsics, Bp., 1963; végül C. A. Macartney.
6. NA, T-l 20. másolat, 2563. tekercs, E312577-578. felv.
7. Uo., E312569-570. felv.
8. Uo., E312575-576. felv.
9. Sem Horthy, sem Kállay nem tesz említést emlékiratában Heszlényiről. Jelen mű szerzője 1956. január 26-án személyes beszélgetést folytatott Kállayval, s ő azt állította, hogy soha nem hallott Heszlényiről.
10. Lásd Alfréd Jodlnak, az OKW főnökének 1942. július 21-i levelét a német külügyminisztériumhoz. RLB, 46. dok.
11. A szlovákiai zsidók összeterelése 1942 márciusában kezdődött. Az első transzportban 999 lányt szállítottak március 26-án Auschwitzba. 1942. május végéig kb. 40 000 zsidót deportáltak Szlovákiából. Livia Rothkirchen: The Destruction of Slo-vakjewry. Yad Vashem, Jeruzsálem, 1961, XXÜ-XXIII. o.
12. RLB, 46. dok.
13. NA, T-l 20. másolat, 4355. tekercs, K213390. felv. A szóban forgó okmány, valamint a többi, Irdand osztálytól származó irat lelőhelyére nézve lásd továbbá RLB, XXIX. o.
14. NA, T-l 20. másolat, 4355. tekercs, K213391. felv.
15. Uo., K213388-389. felv.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham284.pdf
Az egész kötetet lásd: