28 A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA
Ám ezek a hűségnyilatkozatok és hazafias megnyilvánulások egyáltalán nem hatottak a terrort alkalmazókra, akik „ki akarták egyenlíteni" a számlát a zsidókkal szemben. A fehérterror elsősorban a forradalmárokra zúdította dühét, de aránytalanul nagy számban szedte áldozatait a zsidók köréből, s a háború utáni Európában a magyar kormány volt az első, amely „zsidókérdést" kreált.
1920. július 19-én ismét kormányváltozás történt, a Simonyi-Sema-dam kabinet helyébe gróf Teleki Pál kormánya lépett. Teleki arra számított, hogy ha Franciaországhoz közeledik, talán kieszközölhet némi reví-ziót. A franciák jóindulatát azzal akarta megnyerni, hogy Magyarországot a lengyelek oldalán akarta hadba állítani a szovjetek ellen. Lengyelország Franciaország pártfogását élvezte, és Magyarország hagyományos szövetségesei közé számított. A tervből azonban nem lett semmi, miután Lengyelország augusztusban minden külön segítség nélkül győzelmesen vívta meg a csatát Varsó alatt.
Teleki a Magyarországon uralkodó őskonzervatív arisztokráciához tartozott, ennek a körnek volt egyik ismert vezéralakja, s bár antiszemita volt, az antiszemitizmusnak egyfajta „civilizált formáját" képviselte (erről részletesen szólunk majd az 5. fejezetben). Mindkét miniszterelnöksége idején, 1920-2l-ben, majd 1938-4l-ben zsidóellenes törvényeket hozatott, méghozzá nem is akármilyeneket. Aligha véletlen, hogy kormányfői beiktatására nem egészen egy hónappal, Budavári László képviselő a nemzetgyűlésben felvetette a zsidókérdés haladéktalan és intézményes megoldásának szükségességét. Tízpontos javaslatot terjesztett elő, amelyet a kormány nevében felszólaló Nagyatádi Szabó István is támogatott. Álláspontjuk alátámasztása céljából mindketten arra hivatkoztak, hogy az ország területén élő „nagyszámú" zsidóság milyen „fontos" szerepet játszik, vagyis ők is a két háború közti időszak antiszemitái által rendszeresen alkalmazott recepthez nyúltak. Nagy nyomatékkal hivatkoztak arra, hogy mennyi a zsidó kézben lévő fold, és hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói között milyen magas a zsidó diákok százalékos aránya. Budavári állítása szerint 4,8 millió katasztrális hold volt zsidó tulajdonban, s ezt a tetemes földterület - úgymond - „spekulációval" és „uzsorával" szerezték.67
Az utódállamokhoz csatolt területekről rengeteg értelmiségi és szabadfoglalkozású özönlött a trianoni Magyarországra, ahol csak nehezen tudtak elhelyezkedni. Sok volt az állás nélküli diplomás. Ezen a potenciálisan robbanékony helyzeten kívántak enyhíteni úgy, hogy egyben a zsidók arányát is vissza kívánták e pályákon szorítani az első világháború utáni Európa első jelentős zsidóellenes törvényének megalkotásával.
A tervezetet Haller István vallás- és közoktatásügyi
miniszter terjesz
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham28.pdf
Az egész kötetet lásd: