A MAGYAR ZSIDÓK SORSA A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT... 269
szeresen interveniált ez ellen, s azzal érvelt, hogy a magyar zsidók gazdasági tevékenységét magában Németországban sem akadályozzák. Az idevágó vizsgálat zavarba ejtő eredményét Hanns Elard Ludin, a pozsonyi német követ 1942. március 26-án terjesztette fel a német külügyminisztériumba.81 Május 12-én Rademacher bizalmasan tájékoztatta Ludint -kérve őt, hogy ezt az információt ne adja tovább a szlovák kormánynak -, hogy bár Németország igyekszik eltávolítani a külföldi zsidókat gazdasági életéből, viszont ama országok zsidó állampolgárainak vagyonát nem árjásítja, és megkíméli őket a zaklatásoktól, amely országok megtorlással élhetnek a Harmadik Birodalommal szemben. Aláhúzta, hogy főleg angol, amerikai és szovjet állampolgárságú zsidókról van szó, viszont magyar zsidók a Birodalom gazdasági életében nem játszanak említésre méltó szerepet.82
A magyar kormány szorgalmazta, hogy kössenek olyan egyezményt, amely a magyar zsidók helyzetét szabályozza Szlovákiában. A berlini szlovák követség 1942. június 23-án a német külügyminisztérium tanácsát kérte. A szlovákok az árjásítás tekintetében nem tettek különbséget a szlovák és magyar nemzetiségű zsidók között, a magyar részről felvetett kérdések viszont kényes és alapvető politikai problémákat érintettek, s ezeket a németekkel kívánták tisztázni. Ugyancsak tanácskozni óhajtottak velük a német-szlovák biztonsági szerződés 4. pontjáról, amely kimondta, hogy Szlovákia hangolja össze külpolitikáját a Német Birodaloméval.
A magyarok által felvetett kérdésekkel kapcsolatban a szlovák követség a következők tisztázását kívánta:
- Van-e joga a magyar államnak azt igényelni, hogy a magyar állampolgárságú zsidók vagyonának árjásítása keresztény magyar állampolgárok javára történjék, illetve magyar vagy szlovák állampolgárok javára, vagy szlovákiai, illetve magyarországi tulajdonban lévő társaságok, jogi személyek javára?
- Az árjásítást magyar gondnokságok vagy szlovák hatóságok révén végezzék el?
- Van-e ilyen természetű egyezmény a Német Birodalom és Magyarország között?
- Milyen szabályok érvényesek azokra, akik zsidó vagyont igényelnek, és azokra, akik felmérik az ilyen vagyonokat?83
Ezekre a kérdésekre nem egykönnyen kaptak választ. A német
külügyminisztérium jó néhány osztályát megmozgatták, s ezek a problémák nagy
vitákat kavartak.84 1942. november 30-án Ludin hivatala ismét
megkereste a külügyminisztériumot, és érdeklődött, hogy van-e titkos szerződés
a németek és a magyarok között a Birodalomban élő magyar
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham269.pdf
Az egész kötetet lásd: