NYOLCADIK FEJEZET

Og--=30

A MAGYAR ZSIDÓK SORSA

A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT ÁLLÓ EURÓPÁBAN

A KÁLLAY-KORMÁNY nemcsak annak a szívós és egyre agresszívebb német követelőzésnek állt ellent, hogy Magyarországon léptessék életbe a „végleges megoldást" elősegítő intézkedéseket, de ugyanilyen határozottsággal védelmezte a magyar állampolgárságú zsidók érdekeit is, akik náci befolyási övezetekben éltek. 1944. március 19-ig, amíg Magyarországot a németek meg nem szállták, a Harmadik Birodalomban és a németek megszállta Európa különböző részein a magyar zsidóknak összehasonlíthatatlanul jobb volt a helyzetük, mint más nemzetiségű hit-sorsosaiknak, s ezt a magyar kormány védelmének köszönhették.

Németország, a Németországhoz csatolt területek és a Főkormányzóság

A második világháború kitörése, Lengyelország, Nyugat-Európa és a Balkán villámgyors meghódítása után a németek ezeken a területeken is egész sor drákói rendelkezést léptettek életbe a zsidók ellen. Mindez azonban csupán előkészítette a tömeges megsemmisítés programját, amelynek megvalósításához 1941 júniusában, a Szovjetunió megtámadása után kezdtek hozzá. Az intézkedésekkel a zsidókat sárga csillag viselésére kötelezték, gettókba zárták és elvették javaikat. A németek ugyanezt a sorsot szánták azoknak a külföldi állampolgárságú zsidóknak is, akik a megszállt vagy a Birodalomba bekebelezett területeken, illetve az ún. Fő-kormányzóság területén éltek.1

A háborúnak ebben a korai szakaszában a magyar kormányt kettős cél vezérelte. Nem elégedett meg azzal, hogy kivételezettséget biztosított a magyar zsidóknak a zsidók ellen máshol bevezetett intézkedések alól, hanem a magyar állampolgárokat megillető jogvédelemben is részesítette őket. Továbbra is kiadott útlevelet a részükre, és akár Németországon át

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham256.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/