246 A KÁLI AY-KORSZAK
újabb törvényhozási aktusnak kell emez ellentét megszüntetéséről gondoskodnia. Csak két eshetőség adódhat: vagy novellárisan kiküszöbölni az alkotmánysérelmet a törvényből, ha lehet és érdemes, vagy eltörölni magát a törvényt. A két zsidótörvény és az új honvédelmi, valamint az ún. faj védelmi törvény zsidókról szóló rendelkezései élesen szemben állanak a magyar történelem és alkotmány jogegyenlőségi alapelvével. Sőt a jogegyenlőségi elv félrelökése annyira eluralkodik a törvényeken és a törvények zsidó vonatkozású szakaszain, hogy itt a novelláris rendezés csak részben segíthet. Magukat a zsidótörvényeket el kell törölni, és el kell törölni a másik két törvényből minden, jogegyenlőséggel összeegyeztethetetlen szakaszt. Addig pedig, míg ez megtörténhet, ebben a szellemben kell sürgősen revízió alá venni a zsidó munkaszolgálatos kérdést és az egész ügyet a lehető legenyhébben kezelni, sőt megkezdeni a törvények adta minden lehetőség céltudatos kihasználásával a zsidók visszavételét a magyar hadseregbe.78
A felhívás aláírói azt is követelték, hogy Magyarország lépjen ki a háborúból, nyilvánítsa magát ismét semlegesnek, továbbá azokat a katonatiszteket, akik háborús bűnöket követtek el, szereljék le és büntessék meg. Kállay nem volt abban a helyzetben, hogy ezeket a merész követeléseket magáévá tegye, viszont továbbra is azt a vonalat vitte, amely olyannyira bosszantotta, sőt olykor egyenesen pánikba ejtette a németeket.
1943. augusztus 17-én Horthy, Kállay és náciellenes beállítottságú szűkebb körük titkos tanácskozásra ültek össze. Rajtuk kívül jelen volt gróf Bethlen István, gróf Esterházy Móric, gróf Károlyi Gyula, Ghyczy Jenő és Keresztes-Fischer Ferenc. Egyetértettek abban, hogy Magyarország elvben kész különbékét kötni, ha a szövetségesek
- garantálják, hogy az ország területét szovjet csapatok nem szállják meg;
- kötelező erejű nyilatkozatot tesznek Magyarország jövendő határairanézve;
- elismerik a fennálló rendszert és a jelenlegi kormányt, amely esetleg kiegészülne szociáldemokrata politikusokkal.79
A németek erről a titkos tanácskozásról éppúgy tudomást szereztek, mint Kállay tapogatózásairól a semleges fővárosokban.80 S nem vesztegették az időt, azonnal megtették ellenintézkedéseiket. Szeptember 23-i dátum alatt a következők olvashatók Hitler propagandaminiszterének, Goebbelsnek a naplójában: „Ami más csatlós országok esetleges árulását illeti, Horthy könnyen faképnél hagyna minket, ámde a Führer megtette a szükséges óvintézkedéseket..."81
Tény és való, hogy még abban a hónapban megtették a
szükségintézkedéseket Magyarországgal kapcsolatban. Magyarország stratégiailag
kulcsfontosságú helyet foglalt el Közép-Európában, rajta keresztül vezettek az
utánpótlási vonalak a keleten és a Balkánon harcoló csapatokhoz,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham246.pdf
Az egész kötetet lásd: