A KÁI1 .AY-KORSZAK 243

mivel a jelentésnek ez a része „igen nagy jelentőségű a zsidókérdés külpolitikai vonatkozásai szempontjából", javasolta, hogy egy másolatot kapjon ebből von Thadden is ,⁶⁶

A német külügyminisztérium teljes sebességre kapcsol

Április végén Ribbentrop egyórás tárgyalást folytatott Sztójayval, s összegezte a magyarországi zsidókérdéssel kapcsolatos német kifogásokat, és körvonalazta a követeléseket. Sztójay 1943. április 28-án jelentést küldött erről a találkozásról, és közölte a magyar kormánnyal, hogy Ribbentrop a következő igényeket fogalmazta meg:

- a zsidóság a nemzetiszocializmus szemszögéből végtelen megvetésnek a tárgya, és olyan ősellenség, amellyel nem lehet megbékélni;

- Hitler el van tökélve, hogy Európát megtisztítja a zsidóktól, s elrendelte, hogy 1943. nyár végéig bezárólag Németország és a megszállt területek egész zsidóságát áttelepítsék keletre;

- Németországnak az a kívánsága, hogy szövetségesei ugyanígy járjanak el a saját zsidóikkal szemben;

- Németország előbb vagy utóbb megteszi a szükséges intézkedéseket Magyarország vonatkozásában.

Ribbentrop az addigi közbelépéseket áttekintve, beleértve a Kless-heimben lezajlott tárgyalásokat, megismételte mindazokat a kifogásokat, amelyeket Hitler Horthynak felhozott. Sztójay azzal zárta jelentését, hogy Ribbentrop a zsidók internálását ajánlotta, s tekintve, hogy „a német magatartás a zsidókérdésben megkeményedett és a lehető legszigorúbb", azt javasolta, hogy a zsidókérdést Magyarországon szintén „ilyen módon oldják meg, ha el akarják kerülni a harmadik közbelépést" a németek részéről. ⁶⁷

Mivel a nácik uralma alá került Európában a végleges megoldás átfogó programját vagy már végrehajtották, vagy teljes gőzzel végzik, ezért a németek szemlátomást azt akarták, hogy „a csaknem egymilliónyi magyarországi zsidó" ellen is megkezdődjék végre az akció. Volt bennük bizonyos félsz, hogy a varsói gettólázadás példája nem lesz-e ragadós, mert újabb bizonyságot szolgáltatott arra nézve, hogy az „áttelepítés" programja hogyan is fest a valóságban.

Egyre növekvő mértékben nyugtalanította őket, hogy három szövetségesüknél Közép- és Délkelet-Európában, vagyis Magyarországon, Bulgáriában és Romániában késik a végleges megoldás alkalmazása. Himm-ler azt akarta kierőszakolni, hogy ebben a három országban tegyék alkal-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham243.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/