242 A KÁLI AY-KORSZAK
Veesenmayer első magyarországi küldetése
Veesenmayer 1943. április végén készítette el jelentését, s bár Rib-bentrop megbízatásából látogatott el Magyarországra, úti beszámolóját először mégsem neki, hanem Hemrich Himmlernek küldte meg, ami azt mutatja, hogy SS-Brigadeführerként elsősorban az SS iránt érzett hűséget, s csak utána tekintette magát a külügyminisztérium tisztviselőjének. A jelentést csak akkor továbbították, amikor Himmler már megismerkedett a benne foglaltakkal. Az április 30-i keltezésű összefoglaló „pökhendi nemzetnek" minősítette Magyarországot, és hozzátette, hogy alig lelni benne „nemzeti tartást", és ugyanakkor mint szövetséges nem sokat ér; Hibáztatta Veesenmayer a magyar politika irányítóit, a hivatalban lévőket és a színfalak mögött tevékenykedőket egyaránt. Kállayról, Bethlenről, Ullein-Reviczkyről, Chorinról és Goldberger Leóról volt szó, ez utóbbi -szerinte - a kormányzó rossz szelleme. Kirohanást intéz jelentésében a zsidók ellen, rájuk hárítja a felelősséget az országban tapasztalható defe-tista hangulatért és azért, hogy „széles körben szabotálják a közös háborús célokat". Nézete szerint a magyarok azért nyújtanak menedéket a zsidóknak, mert meggyőződésük, hogy ily módon mentesülnek a súlyos légitámadások alól, és a háború utáni időkre gondolva ekként vélik leginkább szolgálhatni a magyar érdekeket. „A zsidók fogják majd annak idején bizonyítani, hogy Magyarország csupán kényszerűségből vett reszt a háborúban a tengely oldalán." Magyarországon Németországnak két fő ellenséggel kell számolnia: a zsidókkal és a velük rokoni kapcsolatban lévő arisztokratákkal.
Veesenmayer megállapította, hogy Horthynak nagy a tekintélye, majd hozzátette, hogy bár „rossz befolyások" alatt áll, mégsem kell őt támadni, sőt a tervbe vett változásokat is vele együtt, nem pedig az ő ellenében vagy nélküle kell véghezvinni. Jellemzi a jelentés mindazokat a politikusokat és katonai személyiségeket, akik Kállay utódaként számításba jöhetnek, elmondja róluk, mit tudnak és mit érnek, és azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy a választékból a legjobb Imrédy és Bárdossy, kettőjük közül az egyik lenne a legjobb miniszterelnöknek. A kívánatos változásokra csak úgy kerülhet sor, ha a Harmadik Birodalom kikényszeríti azokat, s a Kállay-rendszer végének a kezdetét az jelentené, ha „egy német SS-hadosztály lenne a helyszínen... és hathatós intézkedésekkel lépnének föl a zsidók ellen"65.
A jelentésnek a zsidókérdést taglaló része nyilvánvalóan
nagy hatást tett Horst Wagnerra, aki Luther helyére került mint az InlancL
II. osztály vezetője. Wagner úgy találta, hogy a beszámoló tökéletesen
összhangban van a zsidókérdés magyarországi állásáról kialakított saját
felfogásával, s
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham242.pdf
Az egész kötetet lásd: