240 A KÁLI AY-KORSZAK

ha az efféle incidenseknek nem vetnek véget, akkor nem küldenek több munkaszolgálatos-alakulatot Ukrajnába. ⁵⁹ A voronyezsi katasztrófa után Nagybaczoni Nagy Vilmos került a honvédelmi miniszteri székbe, s a munkaszolgálatosok helyzete számottevően javult.⁶⁰

Az első klessheimi találkozó

A németeknek nagy csalódást okozott, hogy Magyarország vonakodott elfogadni a zsidókérdés megoldására tett javaslataikat, s egyre növekvő gyanakvással figyelték Kállay lépéseit, amelyekkel igyekezett fokozatosan kivonni Magyarországot a háborúból. Magyarország kereken megtagadta a németek ismételt követelését, hogy küldjön csapatokat a Balkánra. 1943. március 31-én pedig úgy döntöttek, hogy kérik a második magyar hadsereg hazabocsátását a frontról. Ezek a katonai döntések (valamint a svédországi, svájci és törökországi német felderítés jelentései Kállaynak a szövetségesekkel folytatott „titkos" tárgyalásairól, továbbá a magyarországi náci ügynökök, köztük Baky László beszámolói a hazai belpolitikai fejleményekről) arra késztették Ribbentropot, hogy délkelet-európai kérdésekkel foglalkozó szakértőjét, Edmund Veesenmayert helyszíni szemlére küldje. Ezzel egyidejűleg meghívták Horthyt, hogy a Salzburg közelében lévő klessheimi kastélyban tegyen látogatást Hitlernél „a katonai helyzet és a magyar csapatok kérdésének megtárgyalása céljából"⁶¹. A találkozóra, az első klessheimi konferenciára április 17—18-án került sor.

A Hitlerrel folytatandó tárgyalás előkészítéseképpen a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Szentmiklóssy Andor készített egy memorandumot. Ebben összegezte a kormányzó számára Magyarország bel- és külpolitikájának általános irányvonalát. Részletesen felsorolta, mivel járul hozzá Magyarország a közös háborús erőfeszítésekhez, és felsorakoztatta azokat az érveket is, amelyekkel azt kívánta bizonyítani, hogy Németországnak is érdeke, hogy történelmi határai között újra erős Magyarország létezzék. A zsidókérdésben a memorandum az ismert magyar álláspontot szögezte le. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Magyarország volt az első olyan ország Európában, amely az első világháború után határozott zsidóellenes intézkedéseket hozott, és ahol a magyarországi zsidókat jelentős mértékben visszaszorították a kulturális és gazdasági életben. Rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek a zsidók aránylag nagy Számából adódnak, hangsúlyozta, hogy azonnali teljes kirekesztésük az ország életéből visszavetné a termelést, holott ennek 80%-a német szükségleteket elégít ki. Elvetette azt a német kívánságot, hogy a zsidókat megkülönböztető jel viselésére kötelezzék és áttelepítsék, mert az előbbi

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham240.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/