238 A KÁLI AY-KORSZAK
síteni velük szemben, és hogy a lakosság távol tarthassa magát tőlük;
- az illetékes német szervezet révén azonnal kezdjék meg a deportálást és elszállítást keletre.50
Bármennyire tüsténkedett is a jobboldal, a miniszterelnök tántoríthatatlanul kitartott politikája mellett. Elhatározásában, hogy a korábbinál függetlenebb vonalat vigyen, megerősítette őt a magyar és a német haderő januári és februári katasztrofális veresége is.
A katonai kudarc után nem sokkal Kállay és szűkebb köre a
kormányban egész sor félhivatalos politikai és diplomáciai lépést
kezdeményezett, hogy megpróbáljon tisztes kiutat találni a háborúból, és ismét
helyreállítsa Magyarországnak mint nem hadviselő félnek a státusát. Ilyen
értelmű tapogatózások kezdődtek a nyugati szövetségesek irányában a semleges
országok fővárosaiban, Isztambulban, Bernben, Lisszabonban és Stockholmban.
1943 tavaszán a külügyminisztérium politikai osztályának munkatársa, a náciellenes
beállítottságú Szegedy-Maszák Aladár Stockholmban tett látogatást, látszólag
azzal a céllal, hogy ott találkozzék Böhm Vilmos szociáldemokrata politikussal,
aki közvetlenül az első világháború után vezető szerepet játszott Magyarország
politikai életében, s ezt a látogatást felhasználta arra, hogy érintkezésbe
lépjen az angolokkal. Böhm maga is az angoloknak dolgozott, rendszeresen
készített szemléket a magyar sajtóból a részükre. Bernben az ottani magyar
követ, Ba-kách-Bessenyey György folytatott tárgyalásokat, elsősorban a berni
amerikai követség egyik vezető tisztviselőjével, Royall Tylerral, aki a
harmincas években mint a Népszövetség pénzügyi megbízottja tartózkodott
Budapesten. Ám a legfontosabb kapcsolatok Isztambulban létesültek, itt egész sor
tekintélyes magyar közéleti személyiség dolgozott a fent említett célok
érdekében, sokszor egymástól függetlenül. így a befolyásos magyar napilapnak, a
Magyar Nemzetnek külföldi tudósítója, Frey András, azután Szent-Györgyi
Albert és Mészáros Gyula professzorok. Az utóbbi már 1943 február-márciusában
érintkezésbe lépett bizonyos személyekkel, akikről úgy gondolta, hogy a nyugati
szövetségesek isztambuli képviselői (valójában azonban német ügynökök voltak, s
Mészáros, aki feltehetőleg kétfelé játszott, kettős ügynök volt, informálta
őket) . 51 Fontos szerepet kapott ezekben a tapogatózásokban Veress
László, aki rendszeresen ingázott Budapest és Isztambul között, és az ankarai
brit követtel, Sir Hugh Knatchbull-Hugessennel tartott fönn kapcsolatot.52
Magyar részről megpróbálták a Vatikánt is megnyerni, hogy segítsen kapcsolatot
kiépíteni a nyugati szövetségesekkel. Az egykori londoni ma
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham238.pdf
Az egész kötetet lásd: